Ez női munka!

A Munka Méltósága

2012-03-01T13:45:00.002+01:00

A fenti címet viseli Szabó Máté ombudsman új projektje, melyben a munkavállalás szempontjából hátrányos helyzetű csoportok, azaz a pályakezdő fiatalok, kisgyermekes anyák, idős munkavállalók, roma származású emberek, hajléktalanok és fogyatékkal élők munkához jutási lehetőségeit, a munkakeresés, - és vállalás terén szerzett tapasztalatait vizsgálja. A program egész évben folytatódik, s az év végén várható a lezárása, az eredmények és ajánlások összefoglalása.

(Csak zárójelben jegyzem meg; vajon hányan lehetnek azok a munkavállalók, akik egyik hátrányos helyzetű csoportnak sem a tagjai, nevezzük őket alfa-munkavállalóknak, Huxley után szabadon?)

A hírről, s arról, hogy a felmérés után mit tehet az ombudsman, itt lehet olvasni.

Cikkajánló: Többezer ember számára válhat valósággá a távmunka

2012-02-27T14:18:00.002+01:00

Egy hazai informatikai fejlesztésnek köszönhetően talán sokkal több ember számára nyílik meg a távmunka lehetősége; egy program segítségével ugyanis sokkal nagyobb tömegeknek tudják szétteríteni a munkát, mint eddig. A hazai megvalósításról, az első nagy projektről, mely ezt a technikát alkalmazza, a www.otthonrol.hu oldalon lehet olvasni; remélhetőleg igazi megoldás lesz azoknak a munkavállalóknak, akik élethelyzetük folytán sokkal szívesebben dolgoznak ebben a ma még szokatlan formában, mint a munka világában már megszokott keretek között.

Forrás: hrportal.hu

Próbaidő az új Munka törvénykönyvében

2012-02-23T14:11:00.000+01:00

A júliusban hatályba lépő új Munka törvénykönyve változásokat hoz a próbaidő szabályozása terén is. A próbaidőt elsősorban a törvény 45. § (5) bekezdése szabályozza; e szerint a próbaidő maximális hossza a munkaviszony kezdetétől számított három hónap. A felek természetesen ennél rövidebb időtartamban is megállapodhatnak, ilyenkor van lehetőségük arra, hogy egy ízben meghosszabbítsák a próbaidőt, de a meghosszabbítással együtt sem léphetik át a maximális három hónap időtartamot.

Azonban a törvény az 50. § -ban további engedményeket tesz a próbaidő hosszát illetően, ugyanis a bekezdés rendelkezéseitől eltérhet a kollektív szerződés, az 50. § (4) bekezdésében szabályozott módon; kollektív szerződés ugyanis a próbaidő tartamát hat hónapban is megállapíthatja. A kollektív szerződés csak a lehetőséget teremti meg; az egyes munkaszerződésekben pontosan meg kell határozni az adott munkavállaló viszonylatában a rá vonatkozó próbaidő tartamát, tehát a próbaidő kikötése csak akkor érvényes, ha a munkaszerződésben rögzítik.

Cikkajánló: Coworking: Közösségi erők szinergiája

2012-02-14T08:01:00.000+01:00

A hrportal.hu-n jelent meg erről az igen érdekes kezdeményezésről egy írás; Budapest XI. kerületében alakítottak ki olyan irodákat, ahol egyszerre több vállalkozás is működik. A közös légtérnél azonban sokkal többről van szó; az így dolgozó vállalkozások egymást inspirálják tevékenységükben, s új lendületet, ötleteket tudnak egymásnak adni.
Olvassátok el, nekem nagyon tetszett: egyedül,mégis közösségben dolgozni, igazán inspiráló lehet.

GYES-restart: Ingyenes előadás-sorozat (nem csak) anyáknak

2012-02-11T14:45:00.000+01:00

A miskolci Holdam Egyesület és a Miladies Kft. által Család és Hivatás Klub néven útjára indított kezdeményezés célja a Miskolcon és környezetében élő nők támogatása a sikeres álláskeresésben, munkájuk megőrzésében, illetve zökkenőmentessé tenni a munkába való visszatérést a GYES/GYED időszaka után.

További információkat a Miladies Kft. honlapján lehet olvasni: www.miladies.hu

Pályázat: Fogyatékosság-barát munkahelyeket keresnek

2012-02-09T14:53:00.000+01:00

2012. február 29-éig pályázhatnak azok a munkáltatók, akik vállalják, hogy toborzási, foglalkoztatási, munkaerő-megtartási gyakorlatukat ennek megfelelően fejlesztik; cserébe megkapják a Salva Vita Alapítvány által adományozott "fogyatékosság-barát munkahely" logó használati jogát két évre.
A pályázatról a Piac és Profit oldalán olvastam, a jelentkezési lap a www.salvavita.hu oldalról tölthető le.

Passzív GYED

2012-02-02T13:51:00.002+01:00

Passzív GYED-et akkor kap a jogosult (általában az anya), ha a mögöttes biztosítási jogviszonya a TGYÁS ideje alatt szűnik meg. Ilyenkor jogosult lesz a GYED-re, ugyanúgy, mintha a biztosítási jogviszony megmaradna, tehát ugyanúgy jár végig – az előzetesen biztosításban töltött napoknak megfelelően – a magasabb összegű ellátás. Megszűnhet természetesen a biztosítási jogviszony a már folyósított GYED ideje alatt is; ilyenkor is kapja tovább a jogosult a GYED-et.
A feketeleves azután jöhet, ha valaki megint babát vár, ilyenkor ugyanis a passzív GYED ideje nem számít bele az előzetes biztosítási jogviszonyba, s egy újabb babánál megint vizsgálják a GYED-hez szükséges jogosultsági időt (két éven belül legalább 365 nap). A hozzám érkező kérdések egy jó részében bizony ez a probléma: mikor a többedik gyermeket várja már az addig – vagy előtte sokáig – passzív GYED-en lévő kismama, akkor szembesül ezzel a kedvezőtlen szabállyal. S nagyon nem mindegy, hogy azután sok ideig viszonylag magasabb összeget kap havonta, vagy csak a GYES alacsony összegére lesz jogosult.

Újból felhívnám a figyelmet: a GYED-hez szükséges jogosultsági időbe a biztosítási jogviszonyon kívül (Tbj. 5. §) a következők számítanak be:

- a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz ideje,
- a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány idejéből 180 nap,
- a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának ideje.

(Ebtv. 42/A. § (4) bekezdés)

A GYED összegénél pedig csak azokat a jövedelmeket veszik figyelembe, melyekből egészségbiztosítási járulékot vontak. Tehát pl. a táppénzt, baleseti táppénzt nem.
A GYED kiszámításánál pedig a táppénzszámításnál alkalmazandó szabályok lesznek érvényesek. (Ebtv. 48-49. §)

Pályázat munkáltatóknak női munkavállalók és anyasági ellátásról visszatérők támogatására

2012-02-01T14:29:00.000+01:00

2012. márciusában „Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban – női munkavállalók és GYES/GYED-ről visszatérők integrációja a munkaerőpiacon a részmunkaidő, távmunka és osztott munkaidő alkalmazása révén” címmel egy pályázat kiírása várható- adta hírül a Jól-Lét Alapítvány. A pályázat még jelenleg a társadalmi egyeztetés fázisában van, de amint többet lehet róla tudni, mindenképpen ismertetem.

Szociális Ágazati Portál

2012-01-17T14:13:00.002+01:00

Ha a szociális ellátásokról, szolgáltatásokról beszélünk, akkor egy viszonylag új portált szeretnék ajánlani:
www.szocialisportal.hu

mely a területre tartozó minden információt igyekszik összegyűjteni, és megosztani az érdeklődőkkel.

Gyermekek után járó pótszabadság II.

2012-01-17T14:04:00.001+01:00

Jó hírem van: 2012. január 1-jétől a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény 20. §-ának a) pontja szerint mindkét szülő jogosult a gyermekek után járó pótszabadságra, ezt az intézkedést pedig azért hozták meg, hogy a család gyermekvállalással és gyermekneveléssel kapcsolatos feladatait elősegítsék. A pótszabadság egy évben egy gyermek után 2 nap, két gyermek után 4 nap, három, illetve több gyermek után összesen 7 nap. (lásd a jelenleg hatályos Munka törvénykönyve 132. § (2) bekezdés, melyet „hozzáigazítottak” a családok védelméről szóló törvény intézkedéséhez, tehát már nem szerepel benne a gyermekek nevelésében nagyobb szerepet vállaló szülő kitétel. A szülők a pótszabadságot először a gyermek születésének évében, utoljára pedig abban az évben vehetik igénybe, mikor gyermekük betölti 16. életévét.

Cikkajánló: Új munkahelyi konfliktusok feloldása vár a HR-esekre

2012-01-11T13:24:00.000+01:00

Óriási munkanélküliség, állásukat féltő dolgozók, a recessziótól szenvedő munkáltatók – mi kell még a helyzet fokozásához? Természetesen az új Munka törvénykönyve, mely a mediátor szerint az amúgy is nehéz helyzetben generál újabb feszültségeket. A cikk olyan problémás pontokra világít rá az új törvényben, mely konfliktusokat okozhat a munkáltató és munkavállalója között; egyben hangsúlyozza a békés és közös megoldáskeresés szükségességét, mely az eddig nem annyira népszerű munkaügyi mediáció keretei között valósulhat meg.

Hír: Munka GYES után konferencia

2012-01-05T13:53:00.000+01:00

A babafalva.hu és a Tudatos Életért Egyesület ismét megrendezi a Munka GYES után - változások 2012 címet viselő konferenciáját, 2012. január 21-én, szombaton, 9 és 13 óra között. A konferenciát mindenkinek ajánlják, aki vissza szeretne a gyermekgondozási szabadság után menni a régi munkahelyére, vagy éppen új munkahelyet keres az időszak végén, vagy éppen érdeklődik a családtámogatási formák iránt. Mindenkinek ajánlom, akit érint a probléma, ugyanis nagyon sok minden változott a szabályozás területén - s júliustól, az új Munka Törvénykönyvének hatályba lépésétől kezdve még több minden fog változni - ezért érdemes felkészülni az újdonságokra.
Itt lehet további információkhoz jutni, illetve jelentkezni a konferenciára.

Hír: Változik a járulékfizetés abban az esetben, ha valaki egy betéti társaság beltagja, s egyben GYES-en van

2012-01-04T14:09:00.000+01:00

Az adozona.hu-n jelent meg ez a jogeset, s a Jól-Lét Alapítvány megosztásából értesültem róla. Olvassa el, akit érint, mert fontos!

Cikkajánló: A munkanélkülieken gazdagodnának meg

2011-12-19T14:11:00.000+01:00

Ezekben a napokban ugyan mindennek az új Munka törvénykönyvéről kéne szólnia (s fog is, ígérem), de ez az ajánlott írás sajnos mostanában különösen aktuális. A trükkös álláshirdetésekről szól, melyek nem jók másra, csak hogy a gyanútlan (s kétségbeesett, minden lehetőségbe belekapaszkodni akaró) embereket lenyúlják. Távmunka-hirdetés, emeltdíjas telefonok, kezdőcsomag, regisztrációs díj; csupa piszkos kis trükk.

Immár biztos: Új Munka Törvénykönyve

2011-12-13T18:47:00.000+01:00

Egy gyors bejelentkezés: ma elfogadta az Országgyűlés az új Munka Törvénykönyvét. Itt lehet a hírekről olvasni.

Richter Aranyanyu-díj

2011-12-13T08:00:00.002+01:00

Nagyon elkésve, de mindenképpen szeretném itt a blogon is megemlíteni azt a remek kezdeményezést. Átadták idén először az Aranyanyu-díjakat; ezt a díjat olyan nők nyerhették el, akik vagy pedagógusok, vagy egészségügyi szakdolgozók, illetve orvosok, s hivatásuk mellett családjuk is van. A díjakról, díjazottakról, a zsüriről itt találtam egy összefoglalót.

Két vélemény a női munkáról

2011-12-12T14:09:00.000+01:00

Két vélemény a női munkáról

December a várakozás, készülődés hónapja. Készülök Karácsonyra, s az év lezárására; természetesen ebbe beletartozik az ajándékok vásárlása, készítése, sütisütés, takarítás, közös programok tervezése, de személyes adventi készülődésem része az is, hogy mostanában kevesebbet ülök a gép előtt (nem csak azért, mert amúgy sincs időm, hanem saját elhatározásból; a felszabaduló időt régen halogatott teendők elintézésére, közös játékokra a gyerekeimmel fordítom.) Ezért is frissítem ritkábban a blogot mostanában, bár akarva-akaratlanul is meghallom, ha a témámba vágó hírek kerülnek elő, ha a női munkáról hangzik –el vélemény. Így mindjárt ezzel is kezdeném:

Tegnap volt egy érdekes beszélgetésem – sajnos, nem tudtuk befejezni – így inkább beszélgetés-torzónak nevezném egy ismerőssel; az új Munka törvénykönyvéről, mely szerinte valóban javítja a versenyképességet azzal is, hogy megkönnyíti a válságtól amúgy is sújtott munkáltatók dolgát, mivel a problémásabb munkavállalókat már nem védi annyi felesleges szabály. (Pont a kismamákat hozta példának; ha egy kismama előkerül több év után, akkor még a szerencsétlen munkáltatónak ki kell fizetnie a szabadságait is, holott közvetlen haszna nemigen származott a munkavállalóból ezalatt az idő alatt. Az augusztus óta hatályban lévő szabályozás szerint a szabadság idejét lecsökkentették, meg sem kell vele várni az új Mt.-t, amely elveiben szintén ezt a tendenciát követi.)

Részben egyetértettem vele – remélem, erre a hírre nem dőlt senkiben össze egy világ sem J - valóban, ha egyoldalúan a munkáltatóra terheljük azt a költséget és gondot, mely egy kismama alkalmazásával együtt jár, akkor minden munkáltató, aki nem ellensége magának, meg fog mindent tenni, amit a törvény biztosít, illetve amit meg tud, akár törvényes, akár nem, hogy elkerülje a problémásnak ígérkező munkaerőt. Lehetőleg fel se vegye, vagy ha alkalmazza, akkor olyan keretek között (p. határozott idejű szerződéssel), melyben ott van a szabadulás lehetősége, ha a munkaerő kezdene már – minden értelemben véve – terhes lenni.

Az ismerősöm egyébként hozott is egy példát; egy elég nagy szervezet vezetője vallotta be baráti borozgatás közben, hogy ő bizony nem alkalmaz kismamát, szülőképes nőt is csak elvétve, mert olyan sokba kerül a cégnek, hogy tönkremenne, ha ezt a gyakorlatot folytatná. Az illető egyébként családcentrikus embernek vallja magát (s gondolom, ez ugyan nem hangzott el, de más fórumokon biztosan aggasztónak ítéli meg a magyarság fogyását. Vajon, miért is fogy.)

Amiben viszont nem értek egyet, s felháborít, hogy ezek a vélemények most már jogszabályi szinten is megjelennek, hogy ugyan megszűnik, vagy sokkal csekélyebb lesz a védelem – melyet a női munkavállalás egyik kerékkötőjeként emlegetnek – de ezen kívül nem történik semmi. A nők munkavállalását akadályozó tilalmak ugyanúgy maradnak; nincs igazán támogatottsága a nőket segítő munkavállalási formáknak sem, nincsenek rászorítva a cégek vezetői sem, hogy érdemben foglalkozzanak a problémával, nincs a gyermekek számára elég nappali elhelyezést biztosító intézmény sem. Megállunk ott, hogy akkor elvesszük a védelmet, aztán… hadd hulljon a férgese, aki így nem tud helytállni.

Ígértem egy másik véleményt is, szándékosan ezt hagytam másodjára. Nem mindenkinek okoz leküzdhetetlen gondot egy női munkaerő (még akkor sem, ha gyereke van.) Érdekes, találtam egy kisvállalkozást, ahol pont előnyt látnak ebben. Panyi Zsuzsi ugyanis ezt vallja: „Soha nem adtam még fel álláshirdetést, inkább nyitott szemmel és füllel kerestem és keresem, kivel tudnék együtt működni. Elengedhetetlen, hogy nő legyen, és hatalmas előny, ha még anyuka is. Ma kicsi gyerekek mellett nagyon nehéz elhelyezkedni, ami persze igazságtalanság, ezért figyelek oda az említett szempontokra. Most már tízen vagyunk. Rugalmas munkaidőben dolgozunk, előfordul, hogy este 11-kor beszéljük meg a teendőket, mert olyankor érünk rá mindannyian.” (Forrás: Igyekszem az egyéniséget hangsúlyozni – Panyi Zsuzsi és az üvegékszerek, meztelenuzenet.blog.hu)

Így is lehet.

Napi hírek a munka világából

2011-12-05T13:24:00.000+01:00

Új tagokkal bővült a Munkáltatók Esélyegyenlőségi Fóruma Egyesület, mely arra a célra jött létre, hogy felhívja a munkáltatók figyelmét a hátrányos helyzetű célcsoportok foglalkoztatására. Az alapítás óta csatlakozott az Auchan, az IBM, a Jól-Lét Közhasznú Alapítvány és a Váltó-sáv Alapítvány is. Az egyesületnek csak olyan szervezetek lehetnek tagjai, melyek kimondottan antidiszkriminációs foglalkoztatási gyakorlatot folytatnak - írja a hrportal.hu.

Aláírták a kollektív munkavállalói jogokra és a munkaviszonyra vonatkozó megállapodást a kormánnyal a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek. A megállapodásról szóló véleményeket a Rodin Kft. oldalán lehet olvasni.

S egy cikk a most zárult Család velem, karrier előttem! programról: a www.nokert.hu oldalon jelent meg. Az egy évig tartó projekt, mely három szervezet összefogásával valósult meg, céljául azt tűzte ki, hogy bebizonyítsa: igenis van helye a kisgyermekes munkavállalóknak is a munkaerőpiacon. Ehhez azonban megfelelő nyitottsággal kell rendelkezni; ebben kaptak segítséget a résztvevők, hiszen egy újbóli munkavállalásnál újra kell szervezni az életet, felborítani a bevált struktúrákat, s újmegoldásokat találni. A munkáltatók részéről pedig bátorság és kreativitás szükséges, hiszen egy problémásnak ítélt célcsoportnak kell megtalálni a helyét a szervezeti struktúrában. Ennek összeegyeztetésében nyújtott komplex segítséget ez a program.

HR-szakemberek a szakképzési hozzájárulás eddigi rendszerének megszűnéséről

2011-12-01T13:43:00.002+01:00

Már egyszer én is írtam róla; jövőre megszűnik a cégeknek az a lehetősége, hogy a szakképzési hozzájárulásukat közvetlenül a munkavállalóikra költsék. (A munkavállalók számára ezzel együtt pedig sok esetben megszűnik az a lehetőség, hogy felnőttként hozzájuthassanak olyan képzésekhez, mely szakmai előmenetelük szempontjából igen fontos lenne, de saját erőből nemigen tudnák megfizetni.)

Az alábbi oldalon találtam egy nagyon jó kis összefoglalót azzal kapcsolatban, hogy az új jogszabály milyen változásokat fog hozni a cégek életében; mi a teendő az átmeneti időben, pl. a már elkezdett képzések esetében, s egyáltalán: milyen kérdések merültek fel a szakemberekben a szakképzés jövőjét illetően.

Érdemes elolvasni; sajnos, az eddig ismertté lett változások még nem mutatják a szakképzés teljes megújítását – ahogy korábban kilátásba helyezték -, csak az eddigi lehetőségek megszűnését.

Hétfőből kedd: az éjszaka folyamán nem fejezték be a képviselők az új Munka Törvénykönyvének részletes vitáját

2011-11-29T22:04:00.000+01:00

Egy egész éjszakát szántak a képviselők a javaslat részletes vitájára; mintegy száz szakaszt érintő 700 módosító javaslatról kellett volna dönteni igen rövid idő alatt. Reggelre még nem sikerült korántsem a végére érni, így végül kedd délután zárták be a vitát. A szinte példa nélküli ülésről itt és itt találtam összefoglalókat.

Az új Munka törvénykönyvének egyébként már saját oldala is van: www.azujmt.hu, itt lehet tájékozódni az újdonságokról, a pártok véleményéről, s a munkajoggal kapcsolatos egyes képzésekről is.

Cikkajánló: Gyermekcipőben jár a nők munkabiztonsága

2011-11-28T12:52:00.000+01:00

A nők biztonságát és egészségét sok minden fenyegetheti egy munkahelyen – ezt vizsgálta az Európai Munkahelyi és Egészségvédelmi Ügynökség. A jelentés sok mindenre kitér: a munkahelyeken elszenvedett zaklatásra, erőszakra, a hátrányos megkülönböztetésre, s a feketemunka kockázataira. Az elkészült dokumentumot a Nők elleni erőszak világnapjához kapcsolódóan hozták nyilvánosságra – írja az ugyvezeto.hu.

Családbarát munkahelyek

2011-11-26T13:59:00.000+01:00

Megjelent a családbarát munkahelyek listája, itt lehet olvasni róluk. A nemes versenyt négy kategóriában indították: kis-, közép-, nagyvállalatok és költségvetési szervek között; a díjazottak pedig egy évig – a következő eredményhirdetésig – viselhetik a megtisztelő címet.

Cikkajánló: Kell-e nyelvvizsga a karrierhez?

2011-11-24T13:55:00.000+01:00

A téma szomorúan aktuális: most van a Parlament előtt a szakképzésről szóló törvényjavaslat, melyben megszüntetnék az eddigi gyakorlatot; eddig ugyanis a cégek a kötelezően befizetendő szakképzési hozzájárulás egy részét munkavállalóik képzésére költhették. A jövőben nem lesz meg erre a lehetőség, hanem központilag osztanák el a szakképzésre szánható összeget. Nagyon sokan választották a nyelvoktatást a lehetőségek közül, így sok munkavállalónak biztosították az ingyenes nyelvoktatást (sok helyen annyira fontosnak tartották a nyelvi képzést, hogy munkaidőben tanulhattak a dolgozók.) Ha valóban elfogadják a törvényt, akkor ez a kapu bezárul.

Hadd tegyek egy személyes kitérőt is. A mi családunkat igen érzékenyen fogja érinteni; a férjem vállalkozóként nyelvoktatásból él, s tanít olyan cégeknél is, melyek az eddigi lehetőséget kihasználva adtak megbízást a férjemet (is) foglalkoztató nyelviskolának.

Az ajánlott cikk ugyan nem egészen erről szól, hanem arról a sokunk által is ismert jelenségről, hogy egy középfokú nyelvvizsgával lezárt nyelvtanulás hogy veszik el az idő folyamán, s mit lehet tenni, hogy a legtöbb munkakör betöltéséhez szükséges nyelvtudást szinten tartsuk. Érdemes elolvasni, én végig bólogattam olvasás közben, annyira ismerős volt a folyamat; sajnos, hogy a hírek szerint a továbbképzésnek a fent leírt módja jövő évtől megszűnik.

Sikeres álláskeresési technikák (képzés a Jól-Lét Közhasznú Alapítvány szervezésében)

2011-11-23T14:33:00.002+01:00

Az Alapítvány a fenti címmel egy képzést szervez székhelyén, a XI. kerületi Károli Gáspár tér 2. szám alatt. Az időpont: 2011. december 1-2., 9-16.30 óra között. A részletes tematikának, egyéb információknak a honlapon lehet utánanézni.

Elérhető az ILO-kritika

2011-11-23T14:21:00.000+01:00

Ahogy már írtam róla, szeptemberben több szakszervezet együttesen megkereste az ENSZ Munkaügyi Szervezetét azzal a kéréssel, hogy a nemzetközi megállapodások és gyakorlat tükrében tekintse át a készülő új Munka törvénykönyvét. Az ILO válaszát novemberben kapták meg a szakszervezetek.

Hangsúlyozom, hogy az észrevételek a Javaslat szeptemberi állapotára vonatkoznak, azóta is változott a törvényjavaslat szövege, s valószínűleg lesznek még benne módosítások a következő időkben is. Azonban így is figyelemreméltó, hogy hány helyen kritizálja a Szervezet a nemek közötti egyenlőség megvalósulásának hiányát a szövegben.

A 8. pontban például felhívja a figyelmet arra, hogy a törvény szövegében szerencsésebb lenne a nemektől független nyelvhasználat; a különböző nyelvezet ugyanis különböző viselkedést von maga után, ami a megkülönböztetés egyik forrása.

A 14. pontban az egyenlő munkáért járó egyenlő bér elvének érvényesülését nem látja biztosítottnak a Szervezet; javasolja, hogy egy általános diszkrimináció ellenes záradékot építsenek be a törvény szövegébe. A következő bekezdés kicsit visszacsatol az előzőleg idézett ponthoz; nagyon jó, ha a gyermeket nevelő nő kap kedvezményeket a munkaszervezés terén is, de ezek a kedvezmények járnának a gyermeket nevelő férfiaknak is; azzal, hogy csak az anyákat nevesíti ezzel kapcsolatban a törvény szövege, az azt is sugallja, hogy a családi élet szervezése is majdnem kizárólagosan az ő feladatuk. (Ugyanezt kifogásolja a később megemlített Munkaidő és pihenőidő fejezeteknél is.)

A 15. pontban a terhességgel kapcsolatban előírható vizsgálatokról szól a kritika; erről már én is írtam korábban – itt az orvosi vizsgálat definícióját javasolja pontosítani a Szervezet.

A 16. pont észrevételeinek megint köze van a gyermeket vállaló nőkhöz: itt kifejezetten az kisgyermeket anya fokozott felmondási védelmének megvalósulását hiányolják a szövegből – a későbbi szövegváltozatban a védett korban lévők fokozottabb védelmét kapja meg az a nő, aki gyermeke 3 éves kora előtt megy vissza a munkahelyére dolgozni.

A 22-23. pontok a szülési, illetve a gyermekgondozási szabadságról szólnak: itt igazából terminológiai pontosításokat ajánl csak a Szervezet.

Ezek a pontok szólnak közvetlenül a nők munkavállalásáról; természetesen a további észrevételek vonatkoznak a női munkavállalókra is, a blog témájának szempontjából azonban ezeket tartottam fontosnak kiemelni. A teljes, magyar szöveg itt érhető el.

Női vállalkozókat támogató mentori hálózat

2011-11-18T07:30:00.001+01:00

A Piac és Profit oldalán találtam a kezdeményezést: az Európai Bizottság indította útjára ezt a kifejezetten női vállalkozókat támogató mentori hálózatot, melyet – többek között – Magyarországon is be akarnak vezetni. Célja az, hogy a nők találjanak egy olyan életformát a saját vállalkozásban, ahol sikereket érhetnek el, össze tudják könnyen hangolni a munkájukat (melyet szeretnek) a családi életükkel, s így a társadalom többi tagja is részesül a női kreativitásból és vállalkozói kedvből.

Olvassátok el a tájékoztatást; s merítsetek ihletet a sikeres vállalkozónőkről szóló történetekből is, melynek linkje a cikkben található!

Távmunka – angolul tudóknak

2011-11-17T15:18:00.000+01:00

A már többször említett Jól-Lét Közhasznú Alapítvány ajánlotta ma a facebook-on a linket; elsősorban angolul jól tudó anyukáknak egy nemzetközi távmunkás adatbázis érhető el itt.

Nézzétek meg, hátha találtok valamit!

Szolgálati közlemény IV.

2011-11-16T21:20:00.000+01:00

Kedves hozzászólók, igyekszem minden kérdést megválaszolni, de valami technikai hiba miatt nem engedélyezi jelenleg a blog a megjegyzéseket. :-(
Amint lehet, válaszolok!

ILO-dörgedelem az új Munka törvénykönyve alkotóinak

2011-11-15T14:39:00.000+01:00

A máshol, pénzért végzett munka egész életünk minőségét befolyásolja. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy milyen légkörben végezzük, s nem mellesleg, milyen keretek között töltjük általában időnk legértékesebb részét. Az első és legfontosabb jogszabály, mely befolyásolja mindezen körülményeinket, a munka világáról szóló jogszabály; Magyarországon ez a Munka törvénykönyve, mely éppen most alakul át teljesen, ahogy már számtalanszor írtam róla ebben a blogban.

Az ENSZ Munkaügyi Szervezete, az ILO szerint sok jó nem vár a magyar munkavállalókra, ha a jelenleg még javaslatként létező új törvény hatályba lép (a mostani elképzelések szerint teljes egészében 2012 júliusában). Külön kiemelték, hogy a szabályozás nyomán sérülne az egyenlő bánásmód elve és az esélyegyenlőség; tehát már névleg sem védené sokszor a női munkavállalókat a törvény.

Az összefoglalást olvasva hirtelen eszembe jutott a tegnap rádióban hallott hírösszefoglaló első mondata: Majdnem üres széksorok előtt megkezdődött a Munka törvénykönyvének vitája…

Az Országos Sajtószolgálat közleményét az ILO-kritikáról itt lehet elolvasni; a Munka törvénykönyvének véleményezését egyébként hat magyar szakszervezet kérte a szervezettől.

Cikkajánló: Ezt veheti el a kormány még a munkavállalóktól

2011-11-14T14:04:00.000+01:00

Az új Munka törvénykönyve megteremti annak a lehetőségét, hogy a jövőben ne egységes, hanem területenként, s ágazatonként eltérő legyen a minimálbér. Erről szól a Pénzcentrum cikke, mely a hazai igények és érdekek, továbbá a minimálbér alakulásának történeti bemutatásán túl nemzetközi kitekintést is ad; mely országokban szabályozzák egyáltalán Európában a minimálbért, s mekkora különbség van az egyes országokban megállapított minimálbérek között.

Noha munkáltatói oldalról üdvözölték ezt az elképzelést, a kérdésem mégis az lenne, hogy vajon Magyarország valóban ekkora ország-e, hogy ilyen differenciálást megengedhet magának a munkabérek terén; ugyanis az áruk és szolgáltatások árában nincs akkora területi szórás… ahogy egy kommentelő meg is jegyezte: a kenyér mindenütt ugyanannyi.

Vita az új Munka törvénykönyvéről

2011-11-10T14:55:00.002+01:00

Az Inforadio honlapján jelent meg egy összefoglalás az új Munka törvénykönyvének a parlamenti vitájáról. A főbb érvek az egyik oldalról; az új Mt. kedvező lesz, mert szabad teret biztosít a munkáltatók és munkavállalók közötti szabad megállapodásoknak, kevésbé köti őket gúzsba a törvény, nő a foglalkoztatottság, végre szól az atipikus foglalkoztatottsági formákról is, s egyébként is: egy csomó szociális vívmány is belekerült a javaslatba, például a védett kor intézménye, vagy a várandós, illetve kisgyermekes nőket védő intézmények. Az ellenzők szerint sikerült egy Tesco gazdaságos Munka törvénykönyvét alkotni (by Schiffer András), mely ellehetetleníti a munkavállalókat. Sikerül elérni az új törvénykönyv hatályba lépésével; hogy a jövőben a munkavállalók kevesebb pénzért akár többet is dolgozzanak, mint jelenleg.

Az új törvénykönyv hatályba lépése a jövő év júliusában várható. Mivel a puding próbája is az evés, így csak a gyakorlatban derül ki, hogy a fenti állítások közül melyik lesz igaz. Egy biztos: az új Munka törvénykönyv tényleg nagy teret kíván engedni a két oldal közötti megállapodásnak. Ez a megoldás akár még működhet is jól, ha mindkét fél betartja a játékszabályokat.

Ajánló: a kismamákra vonatkozó aktuális szabályozás

2011-11-08T13:01:00.002+01:00

Ebben a videóban Dr. Nagy Judit Csilla ügyvéd foglalja össze azokat a jogi változásokat, melyek a közelmúltban léptek hatályba; elsősorban a kismamák tájékoztatási kötelességéről, a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségéről, a szabadság kiadásának változásáról, s a felmondási védelemről beszél. Az új Munka törvénykönyve természetesen ezeket a kérdéseket is újraszabályozza, főleg a felmondási védelem területén hoz majd újabb változásokat, de sok mindent át is vesz a jelenleg hatályos megoldásokból.

Érdemes meghallgatni, hátha valakinek segítségére lesz addig is!

Az új Munka törvénykönyvéről

2011-11-05T14:55:00.000+01:00

A HR Department Kft. Honlapján jelent meg egy sorozat első két része, mely a munkajog területén hamarosan bekövetkező legfontosabb változásokat próbálja meg bemutatni.

Az első rész elérhető itt.

A második rész elérhető itt.

Szülési szabadság az apáknak is

2011-11-04T14:27:00.002+01:00

A tervek szerint jövőre az apáknak is járna a szülési szabadság (s hozzá a most még terhességi-gyermekágyi segély nevet viselő járandóság). Akkor vehetnék igénybe, ha az anya valamilyen okból nem tudja gondozni kisbabáját.

A többi ellátás (GYED, GYES) eddig is elérhető volt az apák számára is; a szülők döntésén múlt, hogy melyikük marad otthon gyermekgondozási szabadságon. Most bővül ezeknek a köre: vajon mennyiben változtatja meg ez a módosítás azt a tendenciát, hogy jellemzően az anyák maradnak otthon ebben az időszakban?

Kérés

2011-11-03T14:18:00.000+01:00

Nézzétek meg a Női Klikk facebook oldalát, s ha tetszik, akkor osszátok meg! Jusson el minél több emberhez ez a hiánypótló kezdeményezés, melyről már korábban is írtam.

Az új Munka törvénykönyve és egy aprónak látszó módosítás a felmondási védelemben

2011-11-01T21:50:00.002+01:00

Az eddigi gyakorlat alapján a terhes nőt megillető felmondási védelem abszolút volt. Tehát akkor is járt, ha még nem közölte a munkáltatóval a terhesség tényét, mikor kézhez kapta a rendes felmondást, vagy azért, mert még nem akarta, vagy még maga sem tudott róla. (Természetesen ez akkor járt, ha a kismama maga is fenn akarta tartani a munkaviszonyt.)

Ha elfogadják az új Munka törvénykönyvét, akkor ez a védelem már nem lesz meg. Ha a kismama nem tájékoztatta a terhességről a munkáltatót a felmondás közlése előtt, akkor nem illeti meg a felmondási védelem. Miért fontos ez? Mert az anyasági ellátások egy része (TGYÁS, GYED) folyósítása nagymértékben függ attól, hogy mennyi ideig volt a szülés előtt biztosított a kismama, s a szülés időpontjában van-e biztosítási jogviszonya.

Úgyhogy ezt szem előtt tartva érdemes minél előbb közhírré tenni a jó hírt.

Cikkajánló: A főnöknek is lehet jó, ha nem járnak be az alkalmazottak

2011-10-27T13:53:00.001+02:00

Immár sokadszor távmunka, ezúttal a munkáltatók szempontjából. Egy csomó előnyét felsorolják ennek a foglalkoztatási formának (csak a legutolsó bekezdésben, zárójelek között bújik meg az a néhány hátrány, mely visszatarthatja a munkáltatókat a bevezetésétől; bár azon elgondolkodtam, hogy vajon miért zavarja a munkáltatót, hogy távmunkás alkalmazottja pizsamában dolgozik? Végül is nem kell néznie.)

De térjünk vissza az előnyökre: hatékony formája lehet a munkanélküliség csökkentésének, ha a cégek tudnak élni vele, mert a munkahely fenntartásával kapcsolatos kiadások csökkenthetőek, a munkavállaló pedig lojálisabb lesz a céghez, mely lehetővé teszi számára ezt a munkavégzést, így produktivitása is esetleg nagyobb lesz – mindez pedig az adott cég versenyképességét növelheti.

Akit érdekel, hogy hogyan látja néhány munkáltató a távmunkát, illetve, hogy mennyire van elterjedve a forma nálunk, az olvassa el ezt a cikket. (Apropó, tud konkrét információkat az első bekezdésben említett projektekről? Nagyon érdekelne.)

Munkavégzés gyermeknevelés mellett

2011-10-26T14:31:00.002+02:00

Ha valami mostanában bántja a fülemet a témában, akkor a család vagy karrier kérdése, melyet igen szívesen tesznek fel különböző írásokban, kérdőívekben. Meghallom, és egyre inkább azt érzem, hogy áááááá… hagyjuk. Ha innen indulunk ki, akkor nem jutunk el helyes következtetésekhez soha. Márpedig ezek a jó válaszok lehetnének az életünket megkönnyítő jó szabályozások alapjai is. Hogy mivel is van bajom, ha ezt a kérdést felteszik, mindjárt kifejtem.

Nézzük sorban: az egyszeri nő, aki anyává válik, mondjuk nem dolgozott gyermeke születése előtt (például egyetemista volt). Vagy éppen dolgozott, de határozott idejű szerződésekkel volt alkalmazva, mit tesz isten, mikor a legutóbbi lejárt, s már a gyermekét várta, nem hosszabbították meg. Ugrott a biztosítási jogviszony a szülés időpontjában. Mire jogosult az újdonsült anya? A bruttó 28.500 Ft összegű GYES-re. (Korrekt leszek: ezen felül kap egyszeri anyasági támogatást, ha rendesen, legalább négyszer volt orvosi vizsgálaton terhessége alatt, s kap havonta családi pótlékot is.) Emellett nem dolgozhat gyermeke egyéves koráig. Ha véletlenül találna valamilyen munkát, akkor bizony a GYES-ről le kell mondani egészen addig, míg a gyermek tortáján el nem fújják azt a bizonyos egy gyertyát. Utána felveheti a GYES-t is munka mellett. Logikus, nem? Az egésznek az alapja,hogy az anyaság nem értékteremtő munkaként, hanem segélyezendő állapotként van nyilvántartva. Tolunk valami névleges összeget az inaktív státuszban lévő nőnek, remélhetőleg van mellette még valaki, aki keres is, s így nem halnak éhen; korlátozzuk a lehetőségeit a munkaerőpiacon – s közben elvárja a társadalom, hogy pár évtizedes munkával előállítson egy rendes állampolgárt. Munkaként nem ismerjük el a teljesítményt (azért fizetés járna), a gyermekvállalás amúgy is magánügy, nem?

De legyen az anya dolgozó státuszban szülése előtt, kellő számú biztosítási jogviszonyban töltött nappal, s meglévő biztosítási jogviszonnyal (hogy ezt mennyire nem könnyű teljesíteni, arról árulkodnak a TGYÁS, GYED stb. címet viselő bejegyzésem alatti kérdések.) A TGYÁS, GYED ideje alatt nem dolgozhat az anya. Semmit. Nem lehet semmilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyból jövedelme. Egyetlen kivétel van: szerzői jogi jogdíjak. Valljuk be, ez azért elenyésző hányadát érinti a nőknek. Ha adódna egy munkalehetőség, akkor le kell mondania ezekről a járandóságokról, s GYES mellett (korlátozva) dolgozhat.

Úgy gondolom, ezt a szabályozást a mai lehetőségek már régen meghaladták. A korlátozás ugyanis abból indul ki, hogy az emberek nyolctól ötig, munkahelyen ülve dolgoznak. De hát ma már számtalan olyan lehetőség lenne, mely akár tíz évvel ezelőtt is utópiának tűnt. Nagyon sokan pont a gyermeknevelés ideje alatt kezdenek valami újba, vagy tudnák csinálni régi szakmájukat, csak nem ugyanolyan mértékben, mint a gyermekvállalás előtt. (Hozok példákat is: elég csak a számtalan kézművesre gondolni, aki közül néhányan valóban professzionálisak lesznek - pl. Panyi Zsuzsi – mások csak átmenetileg keresnek kiegészítő bevételi lehetőséget. De említhetném a fordítókat, könyvelőket is – egy-két gyermek mellett sokan meg tudnak oldani némi pluszmunkát, anélkül, hogy a gyerekeknek feltétlenül intézményt kellene keresni.) Annyit azonban nem hoznak a konyhára ezek, hogy érdemes legyen lemondani a magasabb összegű anyasági ellátásokról, így vagy kihagyja a lehetőséget az anya, rontva a saját, későbbi esélyeit a munkaerőpiacon is, vagy csinálja feketén. Így az ebből származó adóbevételek elvesznek az állam számára is.

Nem tartom jónak a mai rendszert; igazából az anyasági járandóságok mellett szabadon engedném a munkavégzést, így maradhatnának aktívan a nők a munkaerőpiacon. Nem lennének éles váltások, hanem a két szféra dinamikusan fejlődhetne egymás mellett. Nyilván van olyan időszak, mikor az egyik, vagy a másik hangsúlyosabb lenne (például szülés után közvetlenül kevesen keresnek munkát, s ez így van rendjén.) S hogy így dupla pénz maradna a nőknél esetleg? Ez olyan nagy baj? Hiszen akkor a kereslet is nagyobb lenne pl. a fizetős gyermekfelügyeleti formákra, bébiszitterre, családi napközire, magánbölcsire. A TGYÁS, GYED, GYES pedig végre veszítene segély jellegéből, s végre a gyermeknevelésben végzett munka kvázi fizetsége lenne. Család vagy karrier? Fel sem merülne ez a kérdés. Mindkettő.

Cikkajánló: Az új munkaügyi szabályozás és a magyar valóság

2011-10-24T13:50:00.002+02:00

Filius Ágnes írta ezt a cikket, mely számos pontos hasonlítja össze a készülő Munka törvénykönyvét a ma magyar gyakorlattal. Alapvetően az új Munka törvénykönyve közelebb áll a Polgári törvénykönyv szelleméhez; azaz sok tekintetben megpróbálja a feleket úgy tekinteni, mintha egyenrangú pozícióban lévő tárgyalási felek lennének, sok mindent az általuk kötött szerződésekre, lefolytatott tárgyalásokra bíz, s kevésbé próbálja megvédeni a munkavállalót, mint a még hatályban lévő törvény. Kérdés, hogy a mai kialakult gyakorlat talaján mi lesz ezekből a szép elvekből.

A szerző ír még a cafeteria-juttatás változásairól: e szerint a jövőben a munkáltató egyoldalú nyilatkozattal akár év közben is megváltoztathatja ezeket a juttatásokat. Az új szabályozás visszavezethető egy olyan jelenségre, mely a gazdasági válság idején lett gyakori; mikor kitört a válság, sok munkáltató a cafeteria megvonásával szerette volna szűkebbre szabni a kiadásokat, azonban erre sokszor nem volt lehetőségük.

Új kártérítési szabályok: az új Mt. Talán legkényesebb pontja ez, hiszen a munkavállalónak sokkal nagyobb mértékben kell a kárt állnia, mint eddig. A cikk hoz példákat is, hogy különösen milyen munkakörökben adódhatnak ebből bonyodalmak.

Érdemes elolvasni, gondolkodni rajta; decemberben egyébként én is tervezek egy sorozatot, mely a régi és az új szabályozást hasonlítja össze a lényeges kérdésekben.

Idén a te céged lehet az, ahol a legjobb a nőknek

2011-10-21T14:10:00.000+02:00

Erről kaphatsz egy hivatalos elismerést is, ha részt veszel az idén is meghirdetett versenyben. Erről, s egyéb más hírekről, eseményekről a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség honlapján lehet olvasni.

A korábbi nyertesekről itt és itt írtam.

Még egyszer a Munka törvénykönyvéről

2011-10-20T14:11:00.000+02:00

A Kormány szerdán elfogadta a Munka törvénykönyvének a tervezetét, mely egyértelműen javítja a versenyképességet, és helyzetbe hozza a kis- és közepes vállalkozásokat – olvasható a Rodin Management Service Kft. honlapján. (Reméljük a legjobbakat, hogy a sokat vitatott Munka törvénykönyvének valóban lesz majd ilyen kedvező hatása.) Érdemes elolvasni a sajtótájékoztató összefoglalását; Czomba Sándor, a foglalkoztatáspolitikáért felelő államtitkár beszélt az új Munka törvénykönyvének szükségességéről, a sokat támadott változásokról. Persze a blog szempontjából a legfontosabb, hogy mit mond a nők munkavállalásáról, a kisgyermekes szülők munkaerő-piaci helyzetéről; ennyit találtam a beszámolóban: Hozzáfűzte (Czomba Sándor): azt is próbálják kezelni, hogy ezzel kapcsolatban ne legyenek visszaélések, például valakit ne 6 évvel a nyugdíjkorhatár előtt bocsássanak el, vagy a kisgyermekes szülőt is felvegyék. (Csak annyit tennék hozzá, hogy ezt a problémát eddig is „próbálták kezelni”, remélhetőleg most már több sikert érnek el ezen a területen.)

A másik, amit ajánlani szeretnék, egy, a hvg.hu oldalán megjelent interjú, melyet Máriás Leonárd készített dr. Kiss Györggyel, a Pécsi Tudományegyetem oktatójával, az új Munka törvénykönyvét kidolgozó szakértői bizottság tagjával. Az interjút elolvasva pár részletet megismerhetünk a törvényjavaslat kidolgozásának folyamatáról, arról, hogy miért ad kevesebb védelmet egyes munkáltatói csoportoknak ez az új törvénykönyv, s hogy hogyan kell viselkednie a munkavállalónak – munkahelyén kívül. Érdemes elolvasni, a kérdésekre adott válaszok magyarázatok vitaindításra alkalmasak, nem is hagyják ki az alkalmat az utána megszólaló kommentelők sem.

Cikkajánló: Alig pár százalék női vezető

2011-10-19T15:04:00.000+02:00

A ger-mania.hu-n jelent meg a fenti címet viselő cikk, mely arról szól, hogy a német munkaügyi miniszter szeretné, ha 2018-ra a nagyvállalatok vezetőinek 30 %-a nő lenne. Ma még igen messze van ettől a céltól Németország – hogy mennyire, arra konkrét példákat hoznak a cikkben, olvassátok el – de azért hozzátenném, hogy a javaslatot tevő munkaügyi miniszter maga is nő (Ursula von der Leyen, egyébként hét gyermeket nevel, s orvos-közgazdász végzettséggel rendelkezik), s - ami ismertebb tény – a kancellár is nő, Angela Merkel. (Most idézzük fel, hogy a magyar kormányban hány nő van…)

A cél elérése érdekében egyébként kötelező kvótát javasolt a munkaügyi miniszter, tehát minden nagyvállalatban el kéne érni ezt a százalékot a kitűzött határidőre. Tervének ugyan sok ellenzője akadt, de sokan támogatják is: a cikkben idézett vélemény szerint a női vezetők közismerten türelmesebbek, empatikusabbak, mint férfitársaik, személyi harcok, viszályok helyett a cég közös érdekeit szolgálva dolgoznak.

Ugyan más területen, de nálunk is felmerült már a kötelező kvóta gondolata (lásd a Nők a Pályán kezdeményezését), sokan vitatták ennek a szükségességét. Én annak a pártján vagyok, hogy a változások motorjaként jól működhet egy ilyen kötelezően előírt kvóta – ha sikerül elérni vele a célt (ti. a nők nagyobb részvételét az adott területen), akkor már nem lesz talán szükség a további, kívülről jövő, kényszernek tűnő törvényi előírásra.

A jövő útjai kifürkészhetetlenek, avagy az új Munka törvénykönyve, s a felmondási védelem

2011-10-18T14:32:00.000+02:00

Ezt a bejegyzést az eggyel korábbi poszt alatti megjegyzések ihlették, s nem állítom, hogy kerek egész lesz, inkább kérdéseket szeretnék benne feltenni. Arról van szó ugyanis, hogy megváltozik a gyermekük három éves kora előtt munkahelyükre visszatérő szülők felmondási védelme. A mostani – még hatályos - Mt.-ben így szerepel a megfelelő jogszabályi hely:

90. § (1)

A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott időtartam alatt:

(…)

e) a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak [138. § (5) bekezdés], illetve - a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a gyermek hároméves koráig terjedő, (kiemelés tőlem)

(…)

időtartama. (alatt)

Ide tartozik még ez a kiegészítés is, mely a 90. § (6) bekezdésében található:

Az (1) bekezdés e) pontja szerinti védelem a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül azt a szülőt illeti meg, aki a fizetés nélküli szabadságot utoljára igénybe vette.

(forrás: net.jogtar.hu)

Az új Mt. tervezetében átalakul ez a védelem, a védett korban lévők védelmét kapja meg az anya, ha gyermeke három éves kora előtt visszamegy dolgozni. (Érdemes megfigyelni a különbséget: míg a régi Mt. arról a szülőről beszél, aki a fizetés nélküli szabadságot utoljára igénybe vette, addig a törvénytervezet ezt a védelmet csak az anyára terjeszti ki.)

66.§

(4) A munkáltató a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyát a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt

éven belül a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt

felmondással a 78. § (1) bekezdésében meghatározott okból szüntetheti meg.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott munkavállaló munkaviszonya a munkavállaló képességével összefüggő vagy a munkáltató működésével összefüggő okból akkor szüntethető meg, ha a munkáltatónál a 45. § (3) bekezdése szerinti munkahelyen nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja.

(6) Az anya munkaviszonyának felmondással történő megszüntetése esetén a gyermek három

éves koráig a (4)-(5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha az anya szülési vagy a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot (128. §) nem vesz igénybe. (kiemelések tőlem, forrás: egyenlito.blog.hu)

Az biztos, hogy ez a védelem nem az az abszolút jellegű, amely a korábbi törvényben szerepelt. Az itt emlegetett végzettség még lehet egy absztrakt dolog (valamiről van papírom, vagy nincs), a gyakorlat, illetve a képesség már sokkal nehezebben meghatározható fogalmak, s igen tág teret nyithatnak a munkáltatói szubjektivitásnak. (Vajon elég lesz-e, ha a fizetés nélküli/szülési szabadságról visszatérve az anyának azt mondja a munkáltató, hogy képességei oly mértékben kopásnak voltak kitéve a gyermekkel töltött időszak alatt, hogy a cégnél már semmilyen munkakört nem tud betölteni?) Igazából – ha hatályba lép ez a törvény - a gyakorlat fogja értelmezni ezt a bekezdést, azaz sok-sok munkajogi jogesetből fog kikristályosodni, hogy milyen magatartás engedélyezett e paragrafus alapján. Sajnos, a jogesetek mögött azonban egy-egy emberi sors van mindig…)

Az előző poszthoz írt hozzászóláshoz tehát a válsz: Vakmacska, egész őszintén: nem tudom, pontosan, mennyire lesz a védelem valódi védelem. Biztos, hogy nem lesz olyan erős, mint ami idáig volt. Az sem tetszik igazán, hogy mostantól csak az anyára terjesztik ki (egy lépés hátra...)

Egyet ígérhetek: szívesen összegyűjtöm ezeket a kérdéseket, s október utolsó hétvégéjén megpróbálom feltenni őket az új törvény egyik „alkotójának”. Decemberben egyébként részt veszek egy olyan alkalmon, mikor részletesen bemutatják ezt az Mt.-t; annak alapján szeretnék majd írni a fontosabb változásokról. Addig is ajánlom a hrportal cikkét az új törvény tervezetéről.

Az új Munka törvénykönyvében megmarad

2011-10-17T13:03:00.000+02:00

A védett kor intézménye, s a kismamák felmondási védelme. Ma reggeli hírek szerint. Igazából ezt már lehetett sejteni, nem újdonságként akartam tálalni, hanem azon gondolkodtam el a hír hallatán, hogy olyan jó lenne, ha egyszer sikerülne átgondolni egyben mindent: a kismamák munkajogi védelmét, a társadalombiztosítási juttatásokat, azokat a jogintézményeket, melyek a gyermeket vállaló nőket segítik a munkavállalás terén. Talán akkor sikerülne egy olyan rendszert kialakítani, ami valódi segítséget jelent; a gyermeket vállaló nőknek nem kerülnek megoldhatatlanul nehéz helyzetbe, ha a munkaerőpiacon is jelen szeretnének lenni, mert segítséget kapnak ebben is, s a munkáltatók sem érzik úgy, hogy túl nagy terhet vállalnak azzal, ha szülőképes korú (kisgyerekes) nőt alkalmaznak.

Addig azonban nem érzek erre sok esélyt, míg így kezelik a problémát: mindenki nyugodjon meg, nem töröljük ezt a védelmet (vö. újból három évig tart a gyes), a többivel pedig nem foglalkozunk.

Ajánló: konferencia, online állástaláló tréning (Jól-Lét Alapítvány)

2011-10-14T15:32:00.000+02:00

Október 27-én, az Aranytíz Művelődési Központban (1051 Budapest, Arany János utca 10.) műhelykonferenciát rendeznek Munka-családegyensúly, rugalmas munkavégzési formák, társadalmi kohézió címmel.

További részletek, program: itt.

A most készülő „Női klikk” online állástaláló tréning bemutató rendezvényére szeretettel vár mindenkit a Jól-Lét Alapítvány 2011. november 8-án, 10-13 óra között a Sugár Üzletközpontban.

A Női Klikk nevet viselő tréning itt lesz majd elérhető: http://www.noiklikk.hu/

Jónak kell lenni

2011-10-12T13:30:00.000+02:00

Ma találtam, olvassátok el!

A középszer kényelmessége

Mert a járt utat néha el kell hagyni a járatlanért, minden népi bölcsességnek ellentmondva.

A második legjobb

2011-10-11T13:32:00.000+02:00

Ismét a női munkahelyekről van szó, ezúttal az ezüstérmesről; a Magyar Női Karrierfejlesztési második legjobbnak ítélte az Észak-dunántúli Vízmű Zrt.-t ebben a nemes versenyben. A cég sok mindent tesz a női munkavállalókért; amellett, hogy igyekszik számukra olyan környezetet biztosítani, hogy a munkahelyi és családi kötelezettségeiket könnyen össze tudják egyeztetni, sok mindent biztosít ahhoz is, hogy a munkavállalók meg tudják őrizni egészségüket.

A cég egyébként a közelmúltban részt vett egy Család-munka auditon, ennek hatására tűzték ki célul, hogy megteremtsék a rugalmas munkaidőben történő munkavégzés, és a távfoglalkoztatás feltételeit. (forrás: hrportal.hu)

Csak azt tudom mondani: így is lehet. Még a gazdasági válságban is.

Még egyszer a próbaidőről

2011-10-10T13:48:00.002+02:00

Idén nyáron változott meg az Mt.-ben a próbaidőről szóló paragrafus (Mt. 81. §) Idáig főszabály szerint a próbaidő hossza 30 nap volt, melyet a munkaszerződésben kellett rögzíteni, s melyet nem lehetett meghosszabbítani. A felek megállapodhattak harminc napnál rövidebb, s harminc napnál hosszabb, de maximum három hónapig terjedő próbaidőben is, melyre azonban szintén a fenti szabályok voltak érvényesek (munkaszerződésben kellett kikötni, s nem volt meghosszabbítható).

Ez változott meg, mégpedig úgy, hogy kollektív szerződés (Mt. 30-41/A. §) megállapíthat a fentieknél hosszabb próbaidőt, maximum hat hónapig terjedő időtartamra. Fontos megjegyezni, hogy a kollektív szerződés csak a lehetőséget adja meg, a próbaidőről mindenképpen kell szólni a munkaszerződésben, a paragrafus ezen része ugyanis nem változott meg.

A próbaidő alatt azonban továbbra is érvényes, hogy tartama alatt bármelyik fél felmondhatja a munkaszerződést, azonnali hatállyal és indokolás nélkül, tehát ebben az esetben nem érvényesülnek a felmondási tilalmak.

Anyák és munka – avagy anyaként te milyen világban szeretnél élni?

2011-10-06T14:38:00.000+02:00

A Rész és Távmunka Centrum oldalán jelent meg először a Mouvement Mondial des Meres (Anyák Nemzetközi Mozgalma, MMM) felmérésének az eredménye, majd átvette a hrportal.hu is ugyanezt a cikket. 16 országban kérdeztek meg mintegy 11.000 anyát, s egy tanulmányban foglalták össze gondolataikat; a kérdések arra vonatkoztak, hogy hogyan képzelik el az ideális társadalmat, melyben boldog gyerekeket tudnak nevelni, s családban végzett munkájukat össze tudják egyeztetni az egyéb kötelezettségeikkel is. Noha különböző országokban kérdezték meg az anyákat, a vélemények figyelemreméltó egyezést mutattak; mindenki olyan társadalomban szeretne élni, mely az anyaságot értékteremtő munkának ismeri el, lehetősége van az anyáknak arra, hogy szeretteikre elegendő időt fordítsanak, s főként nem választaniuk az anyaság és munka között, hanem mindkettő belefér az életükbe, anélkül, hogy folyton harcban állnának egymással.

Ajánlom elolvasásra a cikket, s utána lehet gondolkodni: vajon mi milyen társadalomban szeretnénk élni?

Még egyszer a legjobb női munkahelyről

2011-10-05T13:40:00.000+02:00

A nol.hu-n jelent meg a Dolgozó anyák – a válság igazi vesztesei címet viselő cikk, mely a díjátadó ünnepség kapcsán ír a mi magyar helyzetről; a díjat elnyerő cég ugyanis ritka madárnak számít a munkaerőpiacon azzal, ahogy munkavállalóit megbecsüli. Igazából sok újat nem mondanak; a bölcsődei-óvodai hely kevés, nincs részmunka, távmunka sok helyen (ahol elvileg lehetne), de egyre többen akarnak a nők közül visszamenni dolgozni, s ezzel párhuzamosan egyre kevesebb családra jellemző, hogy csak a férfi dolgozik, a nő feladata pedig az otthoni háztartás-gyereknevelés biztosítása.

A cikket érdemes azért megnézni, az illusztrációját például; közel négy év gyakorlat után bátran állítom, hogy így nem lehet távmunkázni J.

Érdekes posztok: Lustanyu és bezzeganya

2011-10-03T13:36:00.000+02:00

Ilyet még nem csináltam, most két posztot ajánlok, egyik kicsit személyesebb (lustanyu), a másik (bezzeganya) mögött is ott vannak a személyes élmények, de a tények, statisztikai adatok, szakértők véleménye mögé elrejtve.

Mi a jobb a gyerekeknek és mi a jobb az anyáknak? Egy állandóan otthon lévő anya, vagy a dolgozó anya? Hogyan lehet összeegyeztetni a munkát és a gyereknevelést? A kérdések nem újak, de minden gyermeket nevelő nő életében így vagy úgy felmerülnek; nem is lehet rájuk egységes választ adni. Érdemes nemcsak a posztokat, hanem az utánuk következő hozzászólásokat elolvasni (van belőlük bőven), sok-sok egyéni választás megjelenik bennük. (S hogy egy kicsit messzebb is menjek; talán a törvényhozóknak is ezt kellene szem előtt tartani: mivel nincsenek ebben a témakörben minden családra, minden gyermeket vállaló nőre egyformán érvényes megoldások, mert ami tökéletesen jól működik az egyik családban, az akár tönkre is teheti a másikat, ezért olyan jogszabályi környezetet kéne teremteni, ami meghagyja a választás lehetőségét.)

A Legjobb Női Munkahely

2011-10-01T14:49:00.000+02:00

Kiosztották a Legjobb Női Munkahely-díjakat, adta hírül a Rész és Távmunka Centrum.

A nyertes cégnél, mely nem más, mint a Factory Creative Studio Kft., valóban jó dolga van a nőknek: a kisgyermekeseknek felajánlják a 4-6 órás részmunkaidőt, illetve a távmunkát, szüléskor pedig egyszeri pénzbeli juttatást kapnak az itt dolgozó hölgyek; van arra is lehetőség, hogy egyszer-egyszer a dolgozók elhozzák gyerekeiket a munkahelyre, ha éppen nem tudják más módon biztosítani a felügyeletüket. (Már eddig is nagyon szimpatikus a cégvezetés, de ezeken felül havi egyszer masszőrt is rendel a munkahelyre a megfáradt munkavállalóknak, biztosítja a korlátlan kávé- és teafogyasztást, s még további egyéb szolgáltatásokkal is kényezteti őket; érdemes megnézni a honlapjukat!)

S ami külön érdekes: így is talpon lehet maradni a piacon.

A vasalás egy pokol

2011-09-29T13:27:00.000+02:00

Próbálják meg jól érezni magukat, mert az nagyon fontos a gyereknek. Tudjuk, hogy a gyerekek kiszívják a vérünket, rágják a húsunkat. Ez így van, ezért meg kell néha szabadulni tőlük. Időként kell, hogy anya is szabadon lélegezzen, elmenjen a férjével vacsorázni, moziba, hogy aztán a gyerek újra egy pihentebb, rághatóbb anyát kapjon vissza. Nagyon fontos, hogy az anya jól legyen. Hogy tudjon örülni az életnek és a gyereknek, és ne csak szenvedjen tőle és a rengeteg tennivalótól.

Könyörögve kérem az anyákat, hogy ne vasaljanak, mert a vasalás egy pokol. Nem lehet úgy háztartást vezetni, mint régen, amikor nagycsaládok éltek együtt, és amikor háztartási alkalmazottak voltak. Legyen rendetlenség a lakásban, legyen kedély az otthonban, lustálkodjon, pihenjen az anya. Ne adja át magát ezeknek a hajszolásoknak, amit a külvilág és nem egyszer, mi férfiak szeretnénk kipréselni a nőkből.”

A fenti szavakat Vekerdy Tamás üzente az édesanyáknak; a részlet egy hosszabb beszélgetésből való, ezek a sorok zárták az interjút. Annyira népszerű lett, hogy szinte minden második ismerősöm – s gondolom, nem voltam ezzel egyedül – megosztotta, így számtalanszor elolvashattam. Rengeteg embernek tetszett, ezt is láttam. Egyébként nekem is, azért is teszem fel a blogra; no meg azért is, mert – még ha első olvasatra nem is látszik – de igen sok köze van a női munkához, mely sokszor olyan, mint Sziszifuszé, azaz csak nem jön el a várva várt könnyebbség, a lazítás ideje, nem szűnnek meg a tennivalók. Egy csomó kötelesség alól persze nem lehet kibújni, de vajon nincs köztük olyan, amely kis ügyességgel akár átszervezhető lenne, s ha megszabadulnánk tőle, akkor élhetőbb életet tudnánk magunk és környezetünk számára is teremteni?

Cikkajánló: Munka-magánélet kismamaként: jó és rossz stratégiák

2011-09-29T12:56:00.000+02:00

Ha csak otthon vagy a gyermekeiddel, nagyobb az esélyed a depresszióra. Ha egyformán próbálsz a munkahelyeden és otthon is teljesíteni, jók a kilátásaid mindenféle pszichés betegségre. Megoldás az a sokak által keresett arany középút lenne, amit nem olyan könnyű megtalálni, főleg nem egyedül.

A hrportal-on megjelent cikkben azonban konkrét ötletekkel is találkozhatunk; hogyan segítheti a környezete a kismamát, hogy ne Münchhausen báróként kelljen saját magát kihúznia ebből a nehéz helyzetből. Egy-egy cég, egy-egy sajátos megoldás; a gyakorlatban kipróbáltak és beváltak, azonban nem általánosan elterjedtek; pedig néha csak egy-egy kisebb átszervezést igényelnek a munkaadótól.

A jövő védelmére: Anyaság, apaság, munka

2011-09-26T13:33:00.001+02:00

A Magyarországon is ratifikált 2000. évi 183. számú Egyezményhez készült ez a háttértanulmány; többedszerre olvasom végig, s mindig az az érzésem, hogy igen! igen! erről van szó. A tanulmány az anyaságot elsősorban a munkavállalás szempontjából vizsgálja; azaz hogyan valósulhat meg a biztonságos gyermekvállalás, hogyan kell védeni a várandós nők, illetve a szülési szabadságon, majd gyermekgondozási szabadságon lévő nők érdekeit. Nagyon fontos megállapítás, hogy mivel a gyermekek vállalása az egyéni elhatározáson túl össztársadalmi érdek is, ezért kell megakadályozni, hogy az anyaság a nők elleni diszkrimináció forrása legyen; ennek pedig előfeltétele, hogy ne egyedül a munkáltatókra terheljék a női munkavállalók gyermekvállalásával együttjáró költségeket, illetve, hogy az apák is egyre nagyobb szerepet vállaljanak a gyermekek körüli teendőkből.

Mindenképpen ajánlom olvasásra; külön érdekessége, hogy az egyes állításokhoz kapcsolódóan egy-egy ország gyakorlatát is bemutatja.

Lásd még: http://eznoimunka.blogspot.com/2011/09/cikkajanlo-mennyit-kereshet-ma-egy-no.html

Konferencia: Nők a családban, a munkahelyen és azon is túl

2011-09-23T12:22:00.000+02:00

A fenti címmel rendez konferenciát a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség 2011. szeptember 29-én, 10.30-17 óráig. A konferencia helyszíne: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. A részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.

Az eseményre a Magyar-Lengyel Európai Uniós Elnökségi Év keretein belül kerül sor; elsősorban a női esélyegyenlőség kérdéseit, a női munkavállalás nehézségeit tárgyalják a magyar és angol nyelvű előadásokon. További információ a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség honlapján található.

Kiútprogram, avagy a legszegényebbek is segítséget kapnak vállalkozásuk beindításához

2011-09-22T12:39:00.002+02:00

Mikrohitel, mentor, ingyenes segítség a könyvelésben –a másik oldalon pedig szerény anyagi körülmények közül érkező vállalkozó-jelöltek.

A mai, sokszor kilátástalannak tűnő munkaerőpiaci helyzetben ez a program segítséget nyújthat a legszegényebbeknek, hogy saját ötleteiket valósítsák meg, s ezzel legyenek életképesek a versenyszférában. A kezdeményezés hátterében ott van a bangladesi modell, azaz a Muhammad Junusz által kitalált mikrohitelezés, mely nagyon sokaknak segített. A Kiútprogram azonban nem teljesen ugyanaz; a szervezők igyekeztek a magyarországi viszonyokra alkalmazni azt a sokrétű segítséget, melyet a mentoráltaknak nyújtanak. Működési területük jelenleg a főváros VIII. kerülete, és a legszegényebb megye, Borsod-Abaúj – Zemplén.

Nézzétek meg a honlapjukat, az apró sikertörténeteket, érdemes!

Cikkajánló: Munkahelyi esélyegyenlőségi kutatás

2011-09-21T12:17:00.000+02:00

A kisgyermekes munkavállaló megbízható, terhelhető és lojális. Ugyanígy a 45 évét betöltő munkavállaló.

A FigyelőNeten és a Rész és Távmunka portálon is olvasott felmérésben, mely ezt a kedvező eredményt hozta ki végül tízezren vettek részt; a kutatók 1000 versenyszférában dolgozó céget, 100 közintézményt és 90 civil szervezetet kerestek fel. A kutatás vizsgálta a munkahelyi kiválasztást, a nemek közötti bérkülönbségek alakulását, a törvényi védelem valódi védelmét, s az esélyegyenlőségi terv létét/nemlétét a munkáltatóknál.

Olvassátok el felmérést, érdekes dolgok derülnek ki belőle. Az esélyegyenlőségi terv jogszabályi szövegét pedig közzéteszem (Mt. 70/A. §, forrás: net.jogtar.hu)

Esélyegyenlőségi terv

70/A. § (1) A munkáltató és a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet - szakszervezet hiányában az üzemi tanács - együttesen, meghatározott időre szóló esélyegyenlőségi tervet fogadhat el.

(2) Az esélyegyenlőségi terv tartalmazza a munkáltatóval munkaviszonyban álló, hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok, így különösen

a) a nők,

b) a negyven évnél idősebb munkavállalók,

c) a romák,

d) a fogyatékos személyek, valamint

e) a két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelő munkavállalók vagy tíz éven aluli gyermeket nevelő egyedülálló munkavállalók

foglalkoztatási helyzetének - így különösen azok bérének, munkakörülményeinek, szakmai előmenetelének, képzésének, illetve a gyermekneveléssel és a szülői szereppel kapcsolatos kedvezményeinek - elemzését, valamint a munkáltatónak az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó, az adott évre megfogalmazott céljait és az azok eléréséhez szükséges eszközöket, így különösen a képzési, munkavédelmi, valamint a munkáltatónál rendszeresített, a foglalkoztatás feltételeit érintő bármely programokat.

(3) Az esélyegyenlőségi terv elkészítéséhez szükséges különleges személyes adatok csak a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezései szerint, az érintett önkéntes adatszolgáltatása alapján az esélyegyenlőségi terv által érintett időszak utolsó napjáig kezelhetőek.

(4) Az esélyegyenlőségi tervnek rendelkeznie kell

a) a fogyatékos személyek akadálymentes munkahelyi környezet megteremtését biztosító külön intézkedésekről, valamint

b) a munkáltató szervezetén belüli, az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével kapcsolatos eljárási rendről.

GYED alatt járó szabadság (mikortól és mennyi)

2011-09-20T13:41:00.002+02:00

2011. augusztus 1-jén lépett hatályba az Mt. azon módosítása, mely a felére csökkentette a GYED alatti fizetett szabadság mértékét. Mint ismeretes, eddig az időpontig a szülési szabadság idejére (168 nap) és a gyermeknevelésre kiadott fizetés nélküli szabadság első évére (mely tipikusan a GYED első éve) járt fizetett szabadság. A módosító jogszabály (a 2011. évi CV. törvény egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról) augusztus elsején a fizetés nélküli szabadság ideje alatt járó szabadságot csökkentette a felére, tehát augusztus elsejétől a szülési szabadság időtartamára és a gyermekgondozás céljára kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára jár fizetett szabadság. (Mt. 130. § (2) bekezdés c) pont, melyet a 2011. évi CV. törvény 9. §-a módosított.)

Idáig világos is; mostantól a fele jár. De mi lesz azokkal, akik éppen közben vannak? Nekik még a régi jogszabály szerint számítják, vagy váratlanul a lecsökken a szabadságuk, melyre esetleg számítottak?

A módosító törvény egyik alkalmazási szabálya adja meg rá a választ (2011. évi CV. 22. § (5) bekezdés) E szerint az új számítást a módosító törvény hatályba lépése után (2011. augusztus 1-je) megkezdett GYED esetében lehet alkalmazni. Újabb változás, hogy a felek megegyezése alapján ennek a szabadságnak a pénzbeli megváltását is lehet kérni; tehát megváltani csak a fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára vonatkozó szabadságot lehet, s ez a szabály csak módosító törvény hatályba lépése (2011. augusztus 1-je) után lejáró fizetés nélküli szabadság esetében alkalmazható.

Törvények: 1992. évi XXII. törvény a Munka törvénykönyvéről; 2011. évi CV. törvény egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról

Szolgálati közlemény III.

2011-09-19T23:28:00.002+02:00

Ezúttal nem szabadságra megyek, hanem egy szomorú bejelentést kell tennem: itt a blogon is közzétettem olyan pályázatokról szóló felhívást, melyek végül nem bizonyultak valódinak; azaz többen, akik jelentkeztek a képző vállalkozás által meghirdetett tanfolyamokra, nem azt kapták, amire pályáztak; OKJ-s tanfolyam helyett csak a munkaügyi központ által bejegyzett tanfolyamokat, melyekről csak tanúsítványt adhatnak, bizonyítványt nem.

Mivel a hirdetés teljesen megbízható forrásból jött, ezért én is boldogan tettem közzé, tudván, hogy a mostani időkben igen nagy kincs egy-egy ingyenes képzési lehetőség, mely segít talpon maradni a munkaerőpiacon. Korábban is kaptam már hasonló pályázatokról értesítést ebből a forrásból, s mind-mind hasznosnak, valódinak bizonyult, több embernek segített; ezért is gondoltam, hogy most szélesebb körben nyilvánosságra hozom ezt a lehetőséget. Sajnos, ezúttal rosszul sült el; ígérem, a jövőben nem korábbi tapasztalatokra támaszkodom, hanem a teljesen megbízhatónak tűnő lehetőségek esetében is utánajárok az eredetének; elnézést kérek mindazoktól, akiknek – ha közvetve és jó szándéktól vezérelve is – de kellemetlenséget okoztam. Számomra is jó lecke volt.

Cikkajánló: A nőknek otthon a helyük??

2011-09-19T12:18:00.000+02:00

A gerillaoneletrajz.hu-t már korábban is ajánlottam a Goldenblog verseny kapcsán, most erről szeretnék egy cikket kiemelni, s mindenkinek a figyelmébe ajánlani. Noha az írás nem friss, már több, mint egy éve írta a blog szerzője, aktualitásából mit sem vesztett.

Nagy a munkanélküliség – vajon tényleg az a megoldás, ha a problémásnak számító munkavállalók egy csoportját igyekszünk távoltartani a munkaerőpiactól?

Kevés gyerek születik – s ennek beláthatatlan hatásai lesznek a nem is olyan távoli jövőben – vajon megoldható-e a probléma a nők otthonmaradásával, azaz több kedvük lesz-e szülni, ha nem dolgoznak a gyermeknevelés mellett?

Mennyire általános, hogy a nőknek családi állapotukra, gyermekeikre vonatkozó kérdéseket tesznek fel az állásinterjún, noha ezt a jogszabály tiltja?

Megoldás-e a részmunkaidős foglalkoztatás a problémára?

Ezek a kérdések merültek fel bennem a cikk elolvasása után. Érdemes elolvasni a kommenteket is, jó kis körképet adnak együtt a mai magyar valóságról.

Az új Munka törvénykönyve mégsem lesz akkora visszalépés a kismamáknak?

2011-09-16T10:23:00.000+02:00

Az alábbi írás alapja egy kedves ismerősöm igen hasznos akciója; még nyáron került szóba köztünk az Mt. lehetséges változása, majd ő úgy döntött, hogy alaposan utánajár a terveknek, megkereste a Nemzetgazdasági Minisztériumot, s magyarázatot kért a sajtóban megjelenő hírekre. Az ő összefoglalóját olvashatjátok a kezdeményezés során létrejött tájékoztatásról; mivel a tervek sokkal biztatóbbak annál, ahogy megismerhettük eleinte őket, reméljük a legjobbakat: talán az új Mt. mégsem lesz annyira borzasztó (s talán a döntéshozók is a jövőben jobban kommunikálják a változásokat.)

Az elmúlt hónapokban a nyári uborkaszezont alaposan felkavarta a Munka törvénykönyvének tervezete, mely kikerült a nagyközönség elé is. Noha kormányoldalról sokszor hangsúlyozták, hogy alapvetően egy tervezetről van szó, tehát még semmi sem biztos, mégis nagy felzúdulást váltott ki több változás, így az alábbi pontok is:

A tervezet szerint a

- A rendes felmondást a gyerek 3 éves kora előtt is lehetne közölni – igaz, amennyiben a gyerek 3 éves koráig az anyuka nem megy vissza dolgozni, a felmondás ellenére csak a 3 év leteltével lehetne ténylegesen megszüntetni a munkaviszonyát.

- Ha már hamarabb visszament dolgozni, akkor a korábbi, a gyerek 3 éves koráig, a munkába visszaállástól független védelem nem illette volna meg.

- Korábban a védelmi időszak lejárta után még 30 napig nem lehetett közölni a felmondást – a tervezet szerint a 3 év lejártával azonnal meg lehet ezt tenni.

- Az apaszabadság fizetés nélkülivé vált volna.

(A GYED időszakára járó szabadság lerövidítése sajnos már tény, az idén július 31-e után kezdődött GYED-ekre már ez vonatkozik, tehát 2011. augusztus elsejétől csak a szülési szabadság időtartamára és a GYED első hat hónapjára jár fizetett szabadság.)

A fenti tervekkel kapcsolatban érthetően nagy volt a felháborodás a szakszervezetek, illetve a kismamákat képviselő egyéb szervezetek körében, amire válaszul megjelent egy nyúlfarknyi nyilatkozat, miszerint a kismamák munkajogi védelme megmarad – mindenféle részletezés, magyarázat nélkül.

Tekintettel arra, hogy biztosat senki nem tudott, és egyéb forrásból információt szerezni nem tudtam, legfeljebb rémhírek keringtek, gondoltam, egyenesen a döntés előkészítőihez fordulok, és biztos forrásból tájékozódom.

Írtam egy levelet az NGM által megadott e-mail címre, amiben felkértem őket, hogy sürgősen adjanak információt a tervezetről, mivel elkezdtem egy tiltakozást szervezni a negatív változások ellen, de nyilvánvalóan csak akkor folytatom, ha van értelme. A sajtóhír alapján lehet, hogy már nincs is mi ellen tiltakozni.

A sok negatív tapasztalat után egy igazán pozitív élmény ért: valóban reagált is az NGM, elkérték a telefonszámomat, majd Kardkovács Kolos helyettes államtitkár személyesen hívott fel, hogy tájékoztasson a változtatásokról.

Meg kell, hogy mondjam, nagyon készséges és kellemes beszélgetőpartner volt, de ami ennél sokkal fontosabb: a beszélgetés alapján úgy tűnik, igazán jó dolgokon gondolkodnak – nagy kár, hogy ebből a közvélemény felé nem sok jön át, a korábbi javaslat által keltett rossz szájízt nincs, ami elvegye.

Kardkovács úr tájékoztatott arról, hogy megmarad a gyerek 3 éves koráig tartó felmondási tilalom az anyukák javára, amely független attól, hogy az édesanya visszament-e a három év letelte előtt dolgozni. Megmarad a szoptatási munkaidő kedvezmény, illetve a humán reprodukciós eljárásokban részt vevők felmondási tilalma is.

Ami rossz hír volt; a 30 napos plusz védelem sajnos tényleg megszűnik – ez egyébként szerintem nagy butaság, mivel személyesen ismerek olyat, akinek fel akartak mondani, már senki nem ismerte őt, teljesen lecserélődött a csapat, majd visszament dolgozni, és pontosan az alatt a 30 nap alatt bizonyította be újra, hogy rátermett és jó munkaerő. Az illető a mai napig (az eset óta közel 10 év telt el) szolgálja tovább a munkahelyét, kölcsönös megelégedésükre.

Az apaszabadság fizetés nélküli szabadsággá alakításával kapcsolatban Kardkovács úr azt mondta, hogy ez egy félreértés volt, ugyanis a munkáltató szempontjából ez ma is fizetés nélküli szabadság, a TB fizeti a munkavállaló számára azt a bizonyos 5 napot. Ezen állítólag nem akartak változtatni, csak a megfogalmazást tették egyértelművé – nem igazán értem, hogy ha ez így van, akkor miért nem kommunikálták ezt a nagy felháborodásra reagálva egyértelműen. Szerintem sokan még mindig abban a hitben élnek, hogy ezt a kedvezményt el akarják venni.

A fent említett „jó dolgok” a következők:

1) Az apák is dolgozhassanak részmunkaidőben, függetlenül attól, hogy az anya élt-e ezzel a lehetőséggel, vagy sem.

2) A szülői pótszabadságot meg lehessen osztani – megjegyzem, én eddig is azt hittem, hogy gyerekenként meg lehet osztani, de állítólag ezt rosszul értettem.

3) Atipikus foglalkoztatási formák bevezetése: munkakör megosztás, illetve behívás alapján történő munkavégzés (lásd: http://hvg.hu/karrier/20110815_atipikus_foglalkoztatas_Munka_torveny)

4) „Szabadság kontó” bevezetése, vagyis a túlmunkát nem csak annak megfizetésével, hanem a munkaidő lecsúsztatásával is lehet kompenzálni, hogy a kiesett időt a családdal tudja tölteni a munkavállaló.

Azt gondolom, hogy ezek jó ötletek, sajnálom, hogy nem kapott nagyobb teret a sajtóban ezeknek a pozitívumoknak az elemzése, ismertetése. Számomra legalábbis eddig leginkább a negatívumok jöttek át, erőteljesen lerontva ezzel az egész munka hitelét. Éppen ezért javasoltam a helyettes államtitkár úrnak, hogy koncentrálhatnának többet a javaslat ismertetésére, népszerűsítésére, mert, hogy (némi módosítással) klasszikussal éljek, nem elég jónak lenni, annak is kell látszani.

A törvényt egyébként ősszel szeretnék tárgyalni, de tekintettel a jelentős változásokra, hosszabb ideig tartana a hatályba lépése.

Úgy gondolom, hogy ha már rendesen részt vettem a javaslat elleni hangulatkeltésben, akkor most tartozom azzal, hogy beszámolok a pozitív tapasztalatomról is.

Cikkajánló: Mennyit keres/het ma egy nő?

2011-09-14T13:05:00.000+02:00

A hrportal-on jelent meg ez a cikk, mely nemcsak a fizetések nemek szerinti megoszlásáról szól, hanem rövid kitekintést ad a női munkavállalásra is; az ’50-es évektől egészen napjainkig. Bár a cikk terjedelme miatt nem alkalmas arra, hogy a női foglalkoztatottság összetett kérdését több szempontból is megvizsgálja, mégis sok érdekes kérdést felvet: külön tanulmányt érdemelnének az elnőiesedett szakmák, de hosszan lehetne írni azokról a területekről, melyek valahogy zárva maradnak a nők előtt.

S természetesen megemlíti azt a problémát is, mely mostanában – a Munka törvénykönyvének tervezett változtatása során is – szinte minden nap előtérbe kerül: a női munkavállalás és a gyermekvállalás összeegyeztetésének nehézségeit. Ehhez a témához szeretnék ajánlani egy ILO háttértanulmányt is, mely eredetileg a már korábban említett 2000. évi 183. számú Egyezményhez készült: A jövő védelmére. Anyaság, apaság, munka. Remélem, ennek a tanulmánynak a mondanivalója majd a jövő törvényalkotásában is megjelenik.

Tüntetés a munkajogi változások ellen

2011-09-12T13:02:00.000+02:00

Éppen most zajlik a „Ne tovább” elnevezésű tüntetés, melyet négy szakszervezet szervezett a Parlament köré; így akarják tiltakozásukat kifejezni az Mt. munkavállalókat hátrányosan érintő módosításai, illetve a már hatályba lépett intézkedések ellen. Az eseményt szervező négy szakszervezet (Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma) a tüntetés végén petíciót ad át a parlamenti frakcióknak, melyben szintén tiltakozásukat fejezik ki.

Itt olvastam még róla: ATV honlapja

A diszkrimináció tilalma (avagy terhességi teszt munkába állás előtt)

2011-09-11T15:06:00.001+02:00

Magyarország a 2004. évi CXI. törvénnyel hirdette ki az ILO 2000. évi 183. számú Egyezményét, mely az anyaság védelméről szól (s melyről még a későbbiekben bővebben is szeretnék írni.) A 8. és 9. cikk ír a munkaviszony védelméről, illetve a megkülönböztetés tilalmáról; ebben szerepel az a tilalom is, mely kimondja, hogy tilos terhességi tesztet vagy ilyen tesztről igazolást kérni akkor, amikor egy nő foglalkoztatásra jelentkezik, kivéve, ha olyan munkakörről van szó, mely a nemzeti jogszabályok értelmében tilos vagy kockázatos terhes vagy szoptató anyák esetében, vagy felismert, illetve jelentős kockázatot jelent a nő vagy a gyermek egészségére.

Magyarország tehát egy nemzetközi egyezményhez csatlakozva garantálja ezt a védelmet a nőknek. Nemzeti jogszabályait pedig az aláírt és elfogadott nemzetközi szerződésekhez kell igazítania. Mindezt azért tartottam különösen fontosnak megemlíteni, mert az elmúlt hónapokban sok-sok hír felröppent a Munka törvénykönyvének változásaival kapcsolatban, köztük az is, hogy vajon a jövőben kérhet-e a munkaadó terhességi tesztet a leendő munkavállalótól. Még pontosan mindig nem tudjuk, hogy az új szabályok hogyan kezelik ezt a problémát, de az ILO-féle nemzetközi szerződés akkor is hatályban lesz; talán ez némileg megnyugtató hír ebben az esetben.

Cikkajánló: Vicces és kellemetlen helyzetek önéletrajzban, állásinterjún

2011-09-08T15:29:00.002+02:00

Ugyan nem friss cikket ajánlok, mert két éve került fel a hremberieroforras.network.hu oldalra, de érdemes elolvasni. Bár azt mondják a szakemberek, hogy mindenképpen érdemes valami egyedit és szokatlant is felmutatnunk, hogy megjegyezzék az önéletrajzunkat az álláskeresési procedúra alatt, s kitűnjünk valahogy a jelentkezők tömegéből, azért van egy bizonyos határ, amit nem érdemes túllépni. Jó szórakozást kívánok a cikkhez!

Egészséges részmunkaidő

2011-09-07T13:28:00.000+02:00

Érdekes kutatásról számol be a Gyermekévek magazin (a cikk régebben, 2010. március 10-én jelent meg); ausztrál kutatók 2500 gyermek adatai alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a részmunkaidőben dolgozó anyák gyermekei egészségesebbek, mint azok a gyermekek, akiknek édesanyjuk teljes munkaidőben, otthontól távol dolgozik. A cikk ír arról is, hogy milyen egészségi paramétereket vizsgáltak, s hogy a kutatás során megpróbálták kiszűrni az eredményt befolyásoló egyéb tényezőket is. A kutatást végző munkacsoport megállapítása szerint a kapott eredmény egyértelműen arra utal, hogy a részmunkaidős megoldás nagyobb teret biztosít a gyermekekkel való foglalkozásra és nevelésre (hozzáteszem, az eredményt látva, ezt az együtt töltött időt ezek szerint a szülők lényeges többsége hasznosan tölti el), s biztosítja az anya számára, hogy anyai és egyéb választott hivatását könnyebben össze tudja hangolni.

Hasznos oldalak 9.

2011-09-06T08:00:00.002+02:00

A Goldenblog szakértői blogok kategóriájában böngésztem a többieket, s igen hasznos oldalakra bukkantam, melyeket ezúton is ajánlanék (s egyúttal mindenkinek köszönöm a szavazatokat is J)

Ha igazán hasznos tippeket szeretnél kapni álláskeresésnél, önéletrajzírásnál, akkor nézd meg a Gerilla Önéletrajz blogot (a Goldenblog 2011 versenyen ezüstérmet nyert!).

Hasonló oldal az Álomállás és Karrier, melynek egy-egy blogbejegyzése szintén az álláskeresés egyes állomásaival, a közben felmerülő problémákkal foglalkozik.

S végül a Dolgozó mami blog, ahol egy jelenleg kisgyermekes HR tanácsadó ír saját tapasztalatairól; egyben segíteni is szeretne a blogon keresztül a sorstársaknak.

Szerződés a leendő diplomásokkal – avagy legyen haszna belőled a támogató közösségnek is

2011-09-05T13:20:00.000+02:00

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár felvetése szerint, aki államilag finanszírozott képzésre jelentkezik, azzal a jövőben egyfajta szerződést kötnének. E szerint, ha a diploma megszerzése után rögtön külföldre távozik, akkor vissza kell fizetnie képzésének költségeit.

Eddig a hír, melyet ma több helyen hallottam (pl. MR1 Kossuth Rádió, Reggeli Krónika), s több helyen olvastam is: (pl. a hrportal-on.) Egy valós problémát kíván ez az ötlet megoldani; valóban, egyes szakmákban elég nagy méreteket öltött a külföldre vándorlás; többek között az igen költséges képzésű orvosi szakmában is. Nyilván egy társadalomnak sem éri meg, hogy drága pénzen olyan szakembereket képez ki, akik aztán máshol keresik a szerencséjüket – s így más országnak lesz haszna belőlük, máshol adóznak, idegen környezetben profitálnak a tudásukból.

De vajon egy ilyen szerződés képes-e itthon tartani a diplomásokat, akik nyilván azért mennek el, mert a hazai munkaerőpiacon sokkal rosszabb kilátásaik vannak, mint külföldön? Nem lenne- e sokkal célravezetőbb, ha minél több energiát fordítanánk arra, hogy eszükbe se jusson elmenni, főleg nem végleg külföldre költözni? Ha megfelelőjövő várná a képzett szakembereket, akkor nem kellene semmiféle szerződéssel megkötni őket: maguktól maradnának itt, s tudásukból itt keletkezne haszon, nem másutt.

„Tudatos indulás, sikeres folytatás” – ingyenes képzési lehetőség Nyíregyházán és Székesfehérváron

2011-09-03T08:00:00.000+02:00

A SEED Alapítvány szervezi ezt a képzést, tréning vállalkozást tervező nők számára. A képzés során a jelentkezők ingyenesen vehetnek részt az egyes alkalmakon, s nem kell térítést fizetni a képzési anyagokért sem.

Bővebb információ, jelentkezés a honlapon olvasható.

Népszavazás

2011-09-02T14:30:00.000+02:00

Egyszer volt egy szociális konzultáció, melyben a népet kérdezték meg sorsdöntő kérdésekről; ennek eredménye elvileg megjelenik a jövő törvényhozásában is, ha jóindulatú akarok lenni, akkor azt mondom, hogy ezért marad meg a védett kor intézménye a Munka törvénykönyvében, ha éppen kevésbé jóindulatú kedvemben vagyok, akkor lehet, hogy a konzultáció eredménye az is, hogy a munkanélkülieknek járó ellátások drasztikusan lecsökkentek. (Erről már írtam is korábban.)

De most lehet, hogy megint kíváncsiak lesznek a véleményünkre. Az OVB ugyanis – ugyan még nem jogerős – határozatot hozott az LMP 16 népszavazási kezdeményezéséről; tíz kérdést megfelelőnek talált ezekből. Az elfogadott tíz kérdésből pedig kilenc a munkavállalással foglalkozik:

“Egyetért-e Ön azzal, hogy a tankötelezettség továbbra is annak a tanévnek a végéig tartson, amelyben az érintett személy a 18. életévét betöltötte?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy 100 napnál hosszabb próbaidőt munkaviszony esetében ne lehessen kikötni?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon végzett munkáért járó bérpótlék mértéke, abban az esetben, ha a munkavállaló nem kap másik pihenőnapot, továbbra se lehessen alacsonyabb a személyi alapbér száz százalékánál?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 260 nap legyen?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkáltató továbbra is köteles legyen a rendes felmondást megindokolni?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkáltató továbbra is köteles legyen a rendkívüli felmondást megindokolni?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkáltató rendes felmondásának indoka továbbra is csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehessen?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkáltató rendes felmondása esetén a felmondási idő továbbra is legalább 30 nap legyen?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkáltató rendes felmondása esetén a felmondási idő alatt a munkavégzés alól felmentett munkavállalót továbbra is átlagkeresete illesse meg?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkáltató a munkaviszonyt rendkívüli felmondással továbbra is csak akkor szüntethesse meg, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi?” (forrás: http://www.lehetmas.hu/)

Ha sikeres lesz az esetleges népszavazás, s az egyetértek válasz szerepel a legtöbb helyen, akkor a Munka törvénykönyvének tervezett változásaiból igen sok nem fog megvalósulni (illetve hatályon kívül helyezik a már megvalósult változásokat.) Vajon lesznek- e helyettük olyan új törvények, melyek megoldást tudnak kínálni a munkaerőpiac jelen problémáira, nem hozzák az egyik felet indokolatlanul előnyösebb helyzetbe a másikkal szemben?

Megint a részmunkaidőről

2011-09-01T22:23:00.000+02:00

Korábban is felmerült már, de megint előkerült az a gondolat, mely szerint a munkavállaló egyoldalú nyilatkozattal is módosíthatná munkaszerződését gyermeke egy bizonyos koráig (általában itt a három éves életkort szokták megjelölni.) A módosítás a munkaidőre vonatkozna: azaz saját választása szerint dolgozhatna ebben az időszakban részmunkaidőben (négy- vagy hat órában). A munkaadót pedig járulékkedvezmény illetné meg.

A fenti gondolatot csaladinet.hu -n olvastam, s újból felmerültek bennem a már korábban is leírt gondolatok: vajon jó-e, hogy megint a törvény erejével próbálunk a kisgyermekes anyáknak (mert ne legyünk álságosak, hiába semleges szülők megjelölés, a kedvezmény a nőket célozza), kedvezményt biztosítani? Kétségkívül szükség és igény lenne több atipikus munkavégzési módra; vajon a törvényi előírás lenne erre a legjobb módszer?

Hasznos oldalak 8.

2011-08-31T08:00:00.000+02:00

Bár már korábban ajánlottam őket egy riport kapcsán, most külön is felhívom a figyelmet a Felelős Családi Vállalkozások Magyarországon Egyesületre, melyet 2009 novemberében alapítottak régóta sikeres magyarországi vállalkozó családok. Olyan családi vállalkozásokat igyekeznek összegyűjteni, melyeknek fontos a társadalmi szerepvállalás, munkahelyek teremtése és fenntartása a szorosan értelmezett munkájuk mellett. Az egyesület képzéssel, konferenciákkal, kutatási támogatással járul hozzá ezen célok eléréséhez.

Honlapjuk itt található, s külön felhívnám a figyelmet a Munka Törvénykönyvének tervezett változásairól írt gondolataikra, mely honlapjukon is megjelent.

A közmunka béréről

2011-08-30T13:35:00.002+02:00

A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény alapján a Kormány hozott egy rendeletet (170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet), melyben megállapította a közmunka bérét, s a közmunka garantált bérét. Ez utóbbi azoknak jár, akiket legalább középfokú iskolai végzettséghez, szakképesítéshez kötött munkakörben dolgoztatnak.

A rendelet szerint a közmunka bére:

- havibér esetén 57.000 Ft,

- hetibér esetén 13.120 Ft,

- napibér esetén 2.624 Ft.

Teljesítménybér esetén a fenti összegeket a közmunkás csak teljes munkaidő és a teljesítmény százszázalékos teljesítése után kapja meg.

A közmunka garantált bérénél némileg magasabbak ezek az összegek:

- havibér esetén 78.000 forint,

- hetibér esetén 17.950 forint,

- napibér esetén 3.590 forint.

A törvény további feltételt fűz a közfoglalkoztatási garantált bér összegéhez: ezek szerint a közfoglalkoztatási garantált bérnek el kell érnie a közfoglalkoztatást közvetlenül megelőzően folyósított álláskeresési járadék, illetve a foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összegét, de a közfoglalkoztatottat megillető munkabér a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér összegét csak többletteljesítés esetén haladhatja meg.

A további részletek a fenti rendeletben olvashatóak, a rendelet hatálya a 2011. szeptember 1-je után létesített közfoglalkoztatási jogviszonyokra terjed ki.

Megmarad a kismamák felmondási védelme

2011-08-24T15:31:00.002+02:00

Az MTI közölte azt a nyilatkozatot, melyben a FIDESZ frakció nevében Czunyiné dr. Bertalan Judit megerősítette: a jövő Munka Törvénykönyvében is fennmarad a védett korban lévő munkavállalók, várandósok, szülési szabadságukat töltők, illetve a gyermek gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadságon lévők felmondási védelme. (A nyilatkozat azonban nem szól pl. a meddőségi kezelésben részesülő nők eddig meglévő, hasonló védelmének fennmaradásáról.)

Hallottatok már a Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesületről?

2011-08-23T13:50:00.000+02:00

Őszintén bevallom, én most találkoztam először a nevükkel. A hrportal-on van egy cikk, melyben az egyesület elnöke, Rudas László beszél a kismamák munkába állásának nehezítő tényezőiről. A cikk egyébként a Járulékkedvezményekkel támogatnák a kismamák visszatérését címet viseli, amely nem a legszerencsésebb a tartalmat tekintve, ugyanis Rudas László ennél sokkal többről beszél; azért ajánlom ezt az írást mindenképpen, mert szinte végig bólogattam, ahogy elolvastam: igen, igen, ez már bennem is megfogalmazódott, ezt éreztem.

Az első a TGYÁS, GYED időszaka alatt felgyülemlett szabadság kérdése; noha most már ezt is lecsökkentették, még mindig egy év után jár a szabadság a munkába visszatérő kismamának – amit a munkáltató fizet. Egyfelől szép gesztus a jogalkotó részéről, hogy elismeri ezt az időszakot munkában töltött időnek (az is), noha csak részlegesen, de a finanszírozást meghagyja a munkáltatónak, akinek ez egy újabb púp a hátán, s valljuk be, a munkavállaló gyermekvállalásából ő közvetlenül nem profitál.

A másik az az időszak, amiről már én is írtam korábban: a magyar állam sokak szerint szokatlanul bőkezű a gyermeket vállaló munkavállalókkal, mikor igen hosszan biztosítja nekik a TGYÁS, GYED ellátást, noha nem alanyi jogon, hanem egyre szigorúbb feltételeket szab. Viszont ezek az ellátások jóval magasabb összegűek az alanyi jogon járó GYES-nél, ezért kevesen mondanak le róluk, ha fel is merülne valami munkavállalási lehetőség. Ugyanis, míg ezek az ellátások járnak, addig semmilyen már jogviszonyból nem lehet bevétele a jogosultnak (kivéve egy nagyon szűk kört: egyes szerzői jog alá eső bevételeket.) Ezért vagy nem él a jogosult kismama az esetlegesen felmerülő lehetőségekkel, vagy ha van rá mód, akkor feketén mégis megteszi – de mindenképpen a későbbi munkavállalás akadály lehet ez a konstrukció. Kívánatos lenne, ha korlátozott mértékben ugyan, de mégis lehetne egyéb tevékenységet végezni a TGYÁS, GYED felvételével egyidejűleg.

S csak utoljára beszél a járulékkedvezményekről (ezért sem értem a címet), mely egyébként már részlegesen megvalósult; itt konkrétan a GYES mellett munkát vállalókról van szó.

Ahogy olvastam, egyre inkább az az érzésem támadt, hogy igazából az egész rendszert kéne a legkisebb részletekig áttekinteni: először a juttatási rendszert, aztán a munkaerőpiacon való elhelyezkedést segítő eszközöket átnézni, a gyermekek nappali elhelyezését biztosító intézményrendszert fejleszteni (s most nem is feltétlenül az óvodai-bölcsődei férőhelyek bővítésére gondolok, az a jelen körülmények között utópisztikus, hanem arra, hogy a civil kezdeményezéseket, családi napköziket, szülők önszerveződő megoldásait hogyan lehetne támogatni.) S nem mindig egy-egy elemét változtatni ennek a bonyolult, komplex rendszernek (aztán csodálkozni, hogy az nem hozza meg a kívánt eredményt, s visszavonni az intézkedést.)

Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület: http://www.fbn-h.eu/

Egy korábbi poszt módosítása, avagy megszűnt a passzív táppénz

2011-08-22T14:47:00.000+02:00

Egy korábbi poszt módosítása

A legtöbb kérdés idáig a TGYÁS, GYED és a biztosítási jogviszony megszűnése címet viselő posztomhoz érkezett, nem véletlenül, hiszen az elmúlt években igencsak megnehezítették a magasabb összegű, biztosítási jogviszonyhoz kötött pénzbeli ellátásokhoz való hozzáférést: azaz szűkítették azoknak a körét, akik TGYÁS-ra, illetve GYED-re lesznek jogosultak.

2011 nyarától kezdve megszüntették a passzív táppénz intézményét is; ez azért fontos, mert ha a biztosítási jogviszony megszűnt még a TGYÁS igénylése előtt, akkor is be lehetett számítani az ellátás igényléséhez szükséges 365 napba a passzív táppénz időszakát. Mivel ez megszűnt, ezért a beszámítható időszakokból is kevesebb maradt.

Itt van a pontos jogszabályi hely (forrás: net.jogtar.hu):

Ebtv.

40. § (1) Terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és

a) a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy

b) a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül.

(2) A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani

a) a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának az idejét,

b) közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 napot,

c) a rehabilitációs járadék folyósításának idejét.

(3) A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. Ha a terhességi-gyermekágyi segély iránti kérelem a szülés várható időpontját megelőző 28 napnál korábban kerül benyújtásra, akkor a kérelem elbírálására vonatkozó határidő a szülés várható időpontját megelőző 28. napon kezdődik.

Az új Alkotmányról

2011-08-20T13:13:00.002+02:00

Az új Alkotmányról

Jövő év elején lép hatályba az új Alkotmány, melyet már idén tavasszal elfogadott a Parlament. Mivel ez lesz az új alaptörvény, mely a jövőbeni jogalkotást teljes mértékben meghatározza, érthető, hogy egy csomóan feszült figyelemmel kísérték létrejöttének folyamatát, majd végleges formáját.

Ebből a szempontból szeretném kiemelni az új Alkotmány XVIII. Cikkének (1) bekezdését, mely a következőképpen szól:

(1) Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár a törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Mire lehet számítani akkor, ha a nők gyermekvállalásának támogatása (mely a társadalom számára nélkülözhetetlen munkát is jelent) ugyanabban a kategóriába kerül, mint a betegség, rokkantság, árvaság, özvegység és munkanélküliség – csupa váratlan baj, szerencsétlenség? Ilyen alapvetéssel vajon milyen szemléletű törvények fognak születni?

Cikkajánló: Meddig járjon felmondási védelem a kismamáknak?

2011-08-18T15:05:00.000+02:00

A nyári uborkaszezont alaposan felkavarta a Munka törvénykönyvének tervezett változása: ennek terméséből szeretnék most ajánlani egy cikket, mely a hrportal.hu-n jelent meg a fenti címmel. A felmondási védelemnek arról a sajátos esetéről szól, mely a három év alatti gyermeket nevelő szülőket illeti meg, abban az esetben, ha gyermekük hároméves kora előtt visszamennek eredeti munkahelyükre dolgozni, vagy új munkahelyen helyezkednek el. Az írás szerzője szerint e védelemnek ez a fajtája erősen vitatható, mivel indokolatlan előnyt ad a kisgyermekes szülőknek a többi munkavállalóval szemben; nemzetközi viszonylatban is egyedülállónak tartja ezt a megoldást a magyar munkajogban.

Érdemes rajta elgondolkodni: ugyan nagy biztonságot ad ez a felmondási védelem, de vajon nem lesznek ezáltal a kisgyermekes szülők (elsősorban a nők) túl rizikós munkaerőnek minősítve?

Jakab Andor és az ő igazsága

2011-08-17T14:46:00.000+02:00

Az elmúlt két hétben csak a való világban éltem, rengeteget kirándultam, úsztam, madarakat és bogarakat figyeltünk a gyerekekkel; igazából egyszer éltem csak az alkalommal, és csatlakoztam a netre, akkor is csak pár percig. A mai nappal ennek az idilli időszaknak vége szakadt, újból itt ülök, s próbálom a női munka terén felhalmozott lemaradásomat bepótolni; azaz egyfelől az interneten nézegetem, hogy milyen változások történtek az elmúlt két hétben, másfelől a közbeszédben tipikusan női munkának tartott tevékenységeket űzöm, például irdatlan mennyiségű szennyes ruha kimosásán-teregetésén-leszedésén vagyok túl.

A ruharinglispílt most hagyjuk, senkit sem untatok a részletekkel (na jó, egy hatalmas adag még itt tornyosul a hátam mögött, ezért mereven a monitort bámulom és gépelek.)

A női munka terén ott ejtettem el a fonalat, hogy felkerült az internetre a Munka törvénykönyvének jövőbeli módosításának egy tervezete, mely sok szempontból igen-igen hátrányosan érintené a női munkavállalókat. Azóta persze már sokat szelídült ez a javaslat, egyelőre annyi biztos, hogy semmi sem biztos, de lesznek változások az eddigi szabályozásban, s igen valószínűnek látszik, hogy nem a nőket védő szabályok lesznek meghatározóak a jövő Munka törvénykönyvében. Úgy érzem, a következő hetekben-hónapokban nem leszek téma híján, csak győzzem megírni… de most nem is a jogszabályokkal szeretnék foglalkozni, hanem azzal a blogolóval, aki bejegyzésével hihetetlen népszerűségre tett szert igen rövid idő alatt: igen, Jakab Andor írásáról van szó, amelyre sokan reagáltak már, értettek vele egyet, vagy utasították el, elemezték szakértők, s mezei blogolók. A blogger saját bevallása szerint pamfletnek szánta az írást; ez a műfaji jelleg azonban nem mindenkinek volt egyértelmű, ezt mutatja a reflexiók sokfélesége is. Sokan kezelték úgy, s ezt mutatja a facebookon gombamód szaporodó lájkok sora is, hogy na végre, itt az igazság bajnoka, kimondta azt, amit idáig csak halkan, suttogva lehetett emlegetni: kinek kellenek a problémás munkavállalók, mikor van kevésbé problémás is? Minek küzdünk részmunkaidőért, mikor szívás az egész a munkaadónak, hiszen bőven talál olyat, aki napi nyolc (vagy még több) órát lenyomna a munkahelyén? Ugyan kinek van szüksége vállalkozóként egy olyan munkaerőre, akinek Damoklész kardjaként ott lóg a feje felett, hogy bármikor terhes lehet, szülhet, otthon marad a gyerekkel – vagy ha mindezt már végigjátszotta, akkor is ott van a beteg lett a gyerek kártya, melyet bármikor kijátszhat? De mondok egy még rosszabb esetet: kinek kell olyan alkalmazott, aki vette a bátorságot, s az évek során megöregedett?

S akkor jött Jakab Andor, s végre kimondta, hogy a király meztelen: beszélhetünk esélyegyenlőségről, meg a diszkrimináció tilalmáról, lehet ezer törvényi korlát, az élelmes munkaadónak nem jelent semmilyen akadályt, hogy ezeket kijátssza, s lehetőleg már az állásinterjún kiszúrja a problémásnak ígérkező eseteket. S hogy megtört a jég, már többen helyeseltek neki, vagy éppen szedték le róla a keresztvizet. Majdnem mindegy is, hogy eredetileg minek szánta az írást, önálló életre kelt, tabukat döntött, s bátorságot adott olyanoknak is, akik idáig nem merték gondolataikat ilyen széles nyilvánosság előtt megfogalmazni: ugyan mit kezdjen egy profitorientált vállalkozó a koloncként nyakába szakadt terhes-öreg-beteg munkavállalóval?

A törvény ugyanis még ebben a pillanatban világosan előírja a munkaadó kötelességeit: nem mondhat fel egy csomó esetben, ki kell fizetnie a szabadságot a fizetés nélküli szabadságról visszatérő dolgozónak (ha egyre kevesebb idő után is), a táppénz harmadát utalnia kell az OEP-nek (ha ez egyre kevesebb összeget is jelent.). Más kérdés, hogy a gyakorlatban már kidolgozottak azok a módszerek, amelyekkel ezeket a kötöttségeket ki lehet kerülni. S ha a terveknek hihetünk, igény van arra is, hogy ezeknek a módszereknek a törvény erejével polgárjogot adjanak: elég csak egy pillantást vetni a fent már említett Munka törvénykönyvének megfelelő passzusaira.

S valljuk be: Jakab Andor cikke ugyan nem egy tudományos alapokon, felméréseken nyugvó írás, de nem véletlenül tudott ennyi embert megmozgatni. Van benne valami, ahogy mondani szokták, noha korántsem a teljes igazság. Gondoljunk bele: valóban Vállalkozó Jánosnak, aki a saját tőkéjét kockáztatja, ugyancsak áttételes haszna származik abból, ha Alkalmazott Zsuzsa gyermeket vállal, otthon marad a gyermekkel az első időkben, s később is megpróbálja gondosan nevelni. Sokkal később lehet, hogy éppen Alkalmazott Zsuzsa gyermeke fogja meggyógyítani Vállalkozó Jánost valamilyen súlyos betegségből, vagy viszi el minden hétfőn és csütörtökön Vállalkozó János otthona elől a szemetet, de Vállalkozó Jánosnak most keletkezik költsége és egyéb gondja-baja Alkalmazott Zsuzsa családalapítási terveivel kapcsolatban, s a haszon kiszámíthatatlan – (megtörténhet az is, hogy éppen Alkalmazott Zsuzsa gyermeke fogja kirabolni őt, de ez már túl messzire vezetne.)

Azonban ha nem egyéni szinten nézzük a dolgot, akkor bizony szüksége van arra Vállalkozó Jánosnak, hogy Alkalmazott Zsuzsa vállaljon gyermeket; ha Magyarország demográfiai helyzetét nézzük, akkor lehetőleg ne is egyet, ugyanis feltörekvő ifjúság nélkül ez az ország élhetetlen lesz még Vállalkozó János életében – s ezt ő sem szeretné. Makroszinten tehát a legtöbb vállalkozó elismeri, hogy szükség van arra, hogy a nők gyermeket vállaljanak, de mikroszinten azért fáj minden egyes forint, amit erre kell kiadni. Nem is tudom elítélni: nagyon sokáig azt kellett megtanulnia Vállalkozó Jánosnak és társainak, hogy ugyan nekik elő van írva, hogy mennyivel kell hozzájárulni a közjóhoz, azonban ez a köz elég gyakran cserbenhagyta őket, különböző szabályokkal megnehezítette, sőt, sok esetben ellehetetlenítette működésüket. Nem csoda, ha ezek után inkább az egyéni hasznukat próbálják meg maximálni, itt és most, s nem bíznak a szebb jövő ígéretében; olyan próbálkozás pedig kevés volt, mely a két szint közötti szakadékot próbálta volna áthidalni, s Vállalkozó Jánosnak a költségeit mérsékelni.

Még mielőtt megvádolható lennék azzal, hogy egyetértek Jakab Andorral (amennyiben én sem pamfletként úgy értelmezem az írását), sietek leszögezni: távol áll tőlem minden olyan törekvés, mely a hátrányos helyzetűnek tartott embereket igyekszik eltávolítani a munkaerőpiacról. De fenntartom: valószínűleg ezért lett ennyire népszerű ez az írás; mert sokan érzik a saját bőrükön a mostani helyzet visszásságait: a problémás munkavállaló (s most a blog miatt a gyermeket váró nőket emeltem ki, de minden csoportra igaz), és a munkaadó ellenérdekű felekké válnak, s a törvényi szabályozás, s a nyomán kialakult helyzet sok helyen nem engedi, hogy bizonyos kényszerpályákról letérjenek a felek. Ha pedig a jogalkotási tendenciákat nézzük, a jövőbeli szabályozás sem kívánja feloldani ezt az ellentétet, csupán a jogokat és kötelességeket csoportosítja egy kissé át.

Ami nagyon hiányzik, az az egész rendszernek az újragondolása abból a szempontból, hogy gyermeket váró munkaerőre szükség van, idős munkaerőre szükség van, sőt, beteg munkaerőre is szükség van, természetesen nem betegként, hanem ebben az esetben az a cél, hogy mielőbb meggyógyuljon. De amíg a mostani rendszernek egy-két elemét emeljük ki, változtatjuk meg hirtelen (lásd: munkavállalás és GYES, különböző járulékkedvezmények, nők nyugdíjazása 40 év után stb.), addig érdemben nem fog semmi sem változni. Még akkor sem, ha az az elem jól működik a bezzegországként számontartott skandináv államokban: nem old meg semmit például a kötelező apai GYES időszaka semmit a rendszer egészének változása nélkül – ha a mostani helyzetben simán csak bevezetnék, akkor családok ezreit hozná igen nehéz helyzetbe.

Olyan jogi szabályozás kell tehát, ahol minden család (és minden munkáltató és munkavállaló) ki tudja alakítani a számára legjobb megoldást; olyan szabályozás kell, ahol tere van az egyéni megoldásoknak, ahol nem külső tényezőkön buknak meg a mindenki számára legjobbnak tűnő kompromisszumok. Viszont ennek átgondolására - úgy néz ki – most sem idő, sem pénz, sem központi akarat nem jut. Addig maradnak a gyors, tűzoltás jellegű megoldások, melyek nem vezetnek messzire.

Pályázat: ingyenes nyelvvizsgára való felkészítés

2011-08-15T23:38:00.001+02:00

Lásd: Szolgálati közlemény III.

Szolgálati közlemény II.

2011-07-30T00:12:00.000+02:00

Kedves mindenki, ismét netmentes leszek egy ideig; bár nagyon jót szokott tenni, hogy nem tudok kapcsolódni egy darabig a világhálóra, most nagyon sajnálom, mert legszívesebben mindennap órákig követném, hogy mi is lesz a Munka törvénykönyvével. Ígérem azonban, hogy a szünet végén igyekszem mindenről tájékozódni és tájékoztatni :-)

Hasznos oldalak 7.

2011-07-28T07:47:00.001+02:00

Ha valaki az Európai Unió valamelyik tagállamában szeretne munkát vállalni, akkor előtte mindenképpen érdemes megnézni a www.eures.hu oldalt, amely a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat erre a célra létrejött információs portálja.

Természetesen érdemes személyesen is felkeresni az EURES (European Employment Services, azaz Európai Foglalkoztatási Szolgálat) ügyfélszolgálatát, ha külföldi munkavállalással kapcsolatos terveink vannak; az ügyfélszolgálati iroda helye, nyitvatartása itt található.

A felmondási védelem vége?

2011-07-26T15:13:00.000+02:00

A Pénzcentrum birtokába jutott az a tervezet, mely a Munka törvénykönyvének jövőbeni átalakításáról szól; cikkük nyomán rengeteg hírportál írt ezekről a változtatásokról. (Bonca, köszönöm a linkelt indexes cikket is!)

Mivel az interneten is közzétett anyag – ahogy fent is írtam - csak tervezet, a Kormány még nem tárgyalta, ezért korántsem biztos, hogy megvalósul a javaslat; azonban a benne fellehető ötletek beilleszthetőek abba a tendenciózus átalakításba, melyet a kormány már elkezdett végrehajtani. A Munka törvénykönyvének és a hozzá kapcsolódó törvények mostani módosításai ugyanis erősen megnyirbálták a munkavállalók védelmét, s igyekeztek a munkáltatókat „helyzetbe hozni”. Az intézkedések célja nyilvánvalóan az, hogy valóban létrejöjjön a kormányzati szlogenként is hangoztatott „munka alapú társadalom”, remélhetőleg a jogok szűkítését követi az is, hogy új munkalehetőségek nyílnak meg a potenciális munkavállalók előtt (s itt most nem a közmunkában elkövetett gát- és stadionépítésre gondolok.)

S most maximálisan figyelembe véve, hogy ez az egész csak az ötlet szintjén létezik, tehát még semmi nem biztos, meg kell jegyezni, hogy számtalan olyan rendelkezés van benne, mely a nők munkavállalását jelentősen befolyásolhatja; talán leginkább a felmondási védelem jogintézményének radikális átalakítása az, mely a blog témája szempontjából a legérdekesebb. ( A tegnapi nyilatkozatok szerint a nyugdíj előtt állók felmondási védelme megmarad.)

A mostani szabályozás szerint ugyanis a várandósok, szülési szabadságukat töltők, GYED-en és GYES-en lévők gyermekük három éves koráig rendes felmondással nem küldhetőek el munkahelyükről. Sőt a gyermek három éves koráig akkor sem küldhetőek el, ha nincsenek GYES-en, vagy GYES mellett dolgoznak. A törvény ezután a védett időszak után még 30 napot biztosított a kisgyermekes munkavállalónak – ezalatt nem küldhette el a munkáltató rendes felmondással. Ha a három év és a ráadás 30 nap letelt, akkor kezdett el ketyegni a felmondási idő, mely minimálisan szintén 30 nap.

A tervezet szerint a munkáltató már a védett időszak alatt (tehát a gyermek három éves kora előtt) közölheti a rendes felmondást a munkavállalóval. Ez a közlés írásbeli felmondást jelent; azonban most hamarabb kezdődne majd a felmondási idő, ugyanis megszűnne a további 30 nap. A védett időszak tehát megmaradna, csak a 30 nap tűnne el az intézkedések nyomán. (Informálisan eddig is közölhette a munkáltató a rendes felmondást, most már formálisan is teheti.)

A tervezetben további reformok találhatóak még, köztük talán a lombikkezelésben részesülő nők védelmének megszüntetése a leginkább megrázó; ez a jogintézmény nem is olyan régen került bele az MT. –be, nem kis könnyebbséget okozva számos párnak; nagy visszalépés lenne ennek a radikális kimetszése a munkavállalói jogok közül. A munkaanyag itt olvasható egyébként.

Kettős érzés van bennem: egyrészt nem kerülhető el a kisgyermekes anyák munkajogi védelmének átgondolása sem, ha a munkaerőpiac rugalmasabbá válását szeretnénk, mely jobban megfelelne a nők munkavállalásának; ugyanakkor ennek a kéz a kézben kellene járnia olyan intézkedésekkel, melyek a cégeket ösztönzik az eddig problémásnak ítélt női munkaerő felvételére; lehetővé teszik, hogy az atipikus munkavállalási formák jobban teret nyerjenek Magyarországon is, illetve – csak egész lábujjhegyen merem már leírni -a 6-7 év alatti gyermekek nappali elhelyezését is valahogyan biztosítani kéne.

Ez utóbbiakra viszont nem látom, hogy annyi energiát fordítanának, mint a segélyezettek körének és a munkavállalói biztosítékok szűkítésére.

Ingyenes OKJ- képzésekre való pályázati lehetőség

2011-07-25T14:11:00.001+02:00

Lásd: Szolgálati közlemény III.

Szolgálati közlemény

2011-07-08T22:14:00.000+02:00

Ezúton tudatom, hogy egy ideig "nettelen" leszek, tehát nem tudom frissíteni a blogot, illetve az olvasói hozzászólásokra, kérdésekre válaszolni. Ígérem, bepótolok mindent, ahogy újra kapcsolódom a világhálóra!

Pályázat: Siker és harmónia

2011-07-07T07:24:00.001+02:00

A SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány és a Telenor közös szakmai fórumot tartott, melyen a női vállalkozók mindennapi feladatairól, időbeosztásáról, és a mobilkommunikációban rejlő lehetőségekről volt szó. Közös pályázatot is indítanak: Siker és harmónia – tanulságos vállalkozónői életutak címmel, melyre vállalkozónők pályamunkáit várják 2011. július 31-éig. A pályázatokban maximum öt oldal terjedelemben kell bemutatni a vállalkozáshoz vezető rögös utat, a megoldott problémákat. A pályázati kiírásról itt lehet bővebben olvasni.

TGYÁS, GYED, GYES, GYET és munka

2011-07-07T07:09:00.000+02:00

Ez a bejegyzés azért született, mert nagyon sokan kerestek rá az alábbi információkra, melyekről ugyan már írtam az egyes posztok kapcsán, de most a könnyebb elérhetőség érdekében összeszedem egy cím alá; itt a különböző ellátások melletti munkavégzési lehetőségekről lesz szó.

Terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS) és a munkavégzés: a szülési szabadság ideje alatt csak a szülő nő jogosult TGYÁS-ra. Mialatt kapja ezt a biztosítási alapú járadékot, nem végezhet mellette díjazásra irányuló munkát, nem lehet egyéb jövedelme munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból sem; illetve az is kizáró ok, ha a szülési szabadság ideje alatt megkapja a teljes keresetét (ha csak részben kapja meg, akkor azzal arányosan jár a TGYÁS.)

Két kivétel van: a szerzői jog védelme alá eső alkotás utáni díjazásra, a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíj felvételére ebben az időszakban is jogosult.

Gyermekgondozási díj (GYED) és a munkavégzés: A gyermekgondozási díjban részesülő szülő a GYED folyósítása alatt nem végezhet semmilyen jogviszonyban díjazásra irányuló munkát, s hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét sem folytathatja személyesen. Nem jár GYED arra az időszakra, mikor a jogosult – munkavégzés nélkül – de teljes keresetét megkapja. Ha részlegesen kapja meg a keresetét, akkor annak arányában jár.

Egy kivétel van: a szerzői jog védelme alá eső alkotás utáni díjat ekkor is felveheti.

A GYES, GYET melletti munkavégzésről pedig ebben a posztban írtam már.

Divatos témák

2011-07-04T08:17:00.000+02:00

Változik a világ. Egyre inkább elvárják a nőktől, hogy a gyermeknevelés mellett helyt álljanak a munka világában is (mert amíg nem dolgoznak, hanem gyermeknevelési szabadságon vannak, addig ugye semmit nem csinálnak, hiszen az időszak nevében is benne van, hogy SZABADSÁG, ami minden normális ember számára a láblógató semmittevést jelenti.) Míg ezelőtt tíz-tizenöt évvel a társadalmi elvárás azt közvetítette, hogy egy jó anya minél tovább maradjon otthon a gyermekkel, hiszen annak a gyereknek legalább három évig az anyja mellett a legjobb, mára fordult a kocka: egy igaz nő „kihasználja a gyes ajándékba kapott éveit”, tanul, képzi magát, folyamatosan tartja a kapcsolatot korábbi munkahelyével, miközben a gyermek megfoganásától kezdve keresi az ideális bölcsődét - családi napközit.

A mértékadó lapok pedig buzgón segítik ebben a tevékenységében. Számtalan cikk jelenik meg arról, hogy mit kéne még csinálnia a nőnek, hogy visszakerülve a munka világába ne legyen értéktelen munkaerő, akinek a tudása már elavult, képességei pedig megkoptak. HR tanácsadók segítik a nőket, hogyan kell az állásinterjúkon beszélni azokról a lyukas évekről az önéletrajzban, melyek nem munkával teltek.

A blog kapcsán elég sokat olvasgatok a témában, s néha már az az érzésem, hogy a női magazinokban a szépségápolás rovat mellett (szánj naponta öt percet magadra, s maradj igazi nő), lassan állandó rovat lehetne ez is; mit kell csinálnia egy nőnek ebben az időszakban, hogy értékes munkaerő maradjon?

S mi a bajom ezzel, hiszen a blogból is látszik, hogy engem is ugyancsak érdekel ez a téma; nemcsak a saját írásaimat osztom meg a közönséggel, hanem mániákusan vadászok (és teszek közzé) minden olyan írást, mely bárhogy kapcsolódik a nők munkájához? Miért fanyalgok, ha mások is észreveszik ezt az érdekes témát?

Talán mert ezek között olyan kevés a valódi segítség; általános lózungokon kívül kevés kapaszkodókat adnak ezek a „segítő” cikkek, így csak arra jók, hogy a nőkben (újabb) szorongást, bűntudatot keltsenek. Mindenki, aki volt már gyermekgondozási szabadságon kisgyermek mellett, pontosan tudja, hogy az önképzésre, a meglévő tudás karbantartására az időt honnan lehet kiszorítani. Például az éjszakákból, vagy a gyermek(ek) napközbeni alvása alatt, miközben még ezer tennivaló várja otthon az ember lányát. A szerencsésebbek át tudják passzolni egy időre másnak a feladatokat: a gyermek apjának, egy vállalkozó kedvű nagymamának, akinek csak a következő paraméterekkel kell rendelkeznie; sok szabadidő, közeli lakóhely, s kielégítő fizikai állapot. (Azt hiszem egyébként, bátran állíthatom, hogy ebből a fajta nagymamából a jövőben egyre kevesebb lesz.) További lehetőség a bébiszitter, azoknak, akik meg is tudják fizetni az órabérét. S akinek ezek a lehetőségek nem állnak a rendelkezésére, az bizony csak a saját pihenését tudja megrabolni, ha lépést akar tartani a munkaerőpiaci igényekkel.

S valahogy erről a tényről olyan szívesen megfeledkeznek ezek az írások: hogy időt szakítani mindezekre nehéz, mert munkával telnek ezek az évek is, olyan munkával, melynek hasznosságát a szavak szintjén elismerik ugyan, de anyagilag már kevésbé szereti honorálni a társadalom. A képzés, tanulás másik feltétele pedig éppen a pénz lenne, melyből ezekben az években kevés akad a legtöbb családban. 2007 óta pedig megszüntették a kismamák ingyenes továbbképzésének a lehetőségét; helyette pluszpontokat kaphatnak a felvételinél; az üres pénztárcánál ezek szerint sokkal nagyobb gondnak tartják törvényalkotóink a gyes időszaka alatti beszűkülést – nosza, támogassuk meg ezt a hátrányos helyzetű csoportot pontokkal, az nem kerül semmibe, úgyis le vannak maradva a normál emberekhez (értsd: gyesen át-nem-esett emberekhez képest) agyban. A további kedvezményekről a képző intézmény egyénileg dönthet, központilag már nincs semmi előírva.

Nem azzal van bajom, hogy egyre inkább előtérbe kerül a női munka kérdése: igenis, kell erről is beszélni. Csak a semmitmondó írásokat tartom inkább károsnak, mely valódi segítség helyett újabb terheket rak a nők vállára.

Helyettük nagyon szívesen olvasnék (és nem leszek igazságtalan, olvasok is, mert ilyen is van ám!) női életutakról; egy-egy konkrét példa bemutatása nagyon sokaknak segíthet megtalálni a saját megoldásukat. Az üres tanácsok helyett sokkal hasznosabbnak érezném, ha a képzési lehetőségeket, s az esetleges kedvezményeket mutatnák be; képzésre nagyon nagy szükség van, csak a ráfordított időt és pénzt kiszorítani nem csak akarat kérdése, ahogy ezek a segítő cikkek sokszor sugallják. S nagyon fontosnak tartom, hogy az egyes cégek anyabarát megoldásait tegyük közkinccsé, s így kerüljenek bele a mindennapokba, mert hosszútávon csak úgy változik meg a nők munkaerőpiaci helyzete, ha ezek általánossá lesznek.

Beszéljünk róla. De komolyan.

Vegyél részt egy felmérésen: Kismamák, kispapák vs. munkáltatók

2011-06-29T14:09:00.001+02:00

A Devise Hungary honlapján érhető el az a kérdőív, melyen keresztül a kismamák, kispapák véleményét szeretnék megismerni a munkáltatói oldalról. Vajon milyen megoldásokat várnak el ők a munkáltatóktól, mit szeretnének, hogy a gyermeknevelést és a munkájukat minél eredményesebben tudják összeegyeztetni?

A kérdőív 16 kérdésből és 8 statisztikai kérdésből áll, tehát nem vesz túl sok időt igénybe. Ha fontosnak találod a kutatást, szánj rá néhány percet, és segíts benne!

Cikkajánló: Kevés nő dolgozik teljes állásban a világon

2011-06-28T07:23:00.000+02:00

Ezzel a címmel jelent meg egy cikk a hrportal.hu-n, mely az ELTE Társadalomtudományi Karának hírlevele alapján készült, s egy kis kitekintést ad nemzetközi szinten: hol, milyen arányban dolgoznak a nők, mekkora körükben a munkanélküliség. A címhez érkezett egy hozzászólás is, mely frappáns kiegészítés a cikkhez: „Aki viszont dolgozik, például Magyarországon, az nem nyolcat húz le, a tizenkettő reálisabb.”

Cikkajánló: Ördögi kör

2011-06-23T14:11:00.000+02:00

„A társadalom és a gazdaság ezzel együtt a mai napig megfizettetik a nőkkel a biológiai szerepüket: a gyerekszülés és – gondozás miatt alacsonyabb beosztásban, kevesebb pénzért, kevésbé biztos munkahelyeket ad nekik.”

Idézet a cikkből, mely arról az ördögi körről szól melybe a gyermekvállalással együtt sok nő belekerül: mivel az otthon végzett munkájuknak nincs igazán pénzben kifejezett ellenértéke, ezért rá vannak szorulva, hogy valaki eltartsa őket, szerencsétlen szituációban kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek. Ha munkát vállalnak, akkor viszont feltételezik, hogy az otthoni (meg nem fizetett) feladatok is őket terhelik jórészt, ezért nem fognak jól fizetett, felelősségteljes állásokat kapni, mely miatt érdemes lenne a családi munkamegosztást átszervezni.

Vakáció

2011-06-22T14:19:00.001+02:00

Tegnap beugrottam egy üzletbe; az ebédhez akartam krumplit venni. A zöldséges részlegen egy kb. 12 éves lányka szolgált ki, mérte le a krumplit, vette el a pénzt, s adta oda a visszajárót.

Mire a pénztárhoz értem, már kiderült, hogy az alkalmi személyzet nem más, mint a pénztáros néni unokája; „egy tábort már befizettünk, többre nincs keret”– mondta mosolyogva a pénztáros néni – így aztán az anyja elhozza ide nyolc óra tájban hozzám, a boltba, majd megy dolgozni. Itt van velem kora délutánig, mikor végzek, segít nekem ezt-azt, persze fizetést nem kap érte, majd én honorálom azért valamivel. aztán hazamegyünk együtt, otthon főzünk együtt, elmegyünk esetleg; elvagyunk késő délutánig, mire hazaér az anyja.”

Meglepő a történet? Nyilván nem, hiszen a legtöbb családban megpróbálják valahogy áthidalni a nyári szünet időszakát, ahol a szülőknek valószínűleg együttesen kevesebb szabadsága van a vakáció tízhetes időszakánál. Nézegetem a kerület nyári táborainak kínálatát; van minden, helytörténeti tábortól kezdve a sakktáboron át; de az árak húszezer forintnál kezdődnek gyermekenként. S nyilván ennyiből is lehet kihozni egy hetes tábort, de akkor is nehezen finanszírozható egy átlagos családban, ahol a fizetések nincsenek ehhez igazítva, s sokszor nem is egy gyerek után kell megfizetni ezeket, hanem kettő, három, netán még több után. S mivel anyagilag sokszor képtelenség ezt az időt fizetős táborokkal lefeni, jönnek az egyéb megoldások: a nagyi, vagy más rokon. A munkahelyen való rajzolgatás, míg anya-apa dolgozni próbál. A kettő kombinációja, mint a fenti esetben; a nagyi munkahelyén való segítés. Vagy a legrosszabb: kulcs a nyakba, s vigyázz magadra, míg haza nem érek.

S nemcsak nálunk jelent ez problémát: éppen ma reggel olvastam egy iskolások számára igen sokkoló hírt, mely szerint Michael Gove brit oktatási miniszter javaslata szerint radikálisan lecsökkentenék a nyári szünetet; összesen négy hét lenne a várva várt vakációs, az iskolákat pedig egyben kötelezné arra, hogy ötnapos tanítási hét helyett hat napot tanítsanak. Sőt, kívánatos lenne, ha tovább maradhatnának minden nap az iskolában. Az indoklás szerint a szülők életét ugyanis nagyban megkönnyítené, ha a gyerekek legalább hét-nyolc óráig az intézményben lennének, vacsorát kapnának, így a többgyermekes anyák is könnyebben vállalnának munkát.

A fenti javaslat tényleg radikális (eredetileg brutálisat akartam írni), de sokszor felmerült már, hogy a nyári szünetet le kellene rövidíteni, s helyette évközben lenne több szünet.(Volt alkalmam kipróbálni egyébként egy ilyen elv szerint működő rendszert Németországban; július közepén kezdődött a nyári szünet, s ugyanúgy szeptemberben az iskola, volt viszont két-háromhetes pünkösdi szünet, őszi szünet, hosszú húsvéti és téli szünet, sőt, síszünet is. (Nekem személy szerint nem jött be, nagyon nehéz volt a rekkenő nyári hőségben egy tanteremben ülni.)

Ha egy családban gyermeket vállalnak, akkor megjelenik bizony a fenti probléma: mihez kezdjünk a 14 év alatti gyermekekkel (talán efölött már egy kicsit könnyebb), míg dolgoznunk kell? A szülők hatékony és jól végzett munkájának előfeltétele, hogy gyermeküket ezalatt biztonságban tudják, sőt, a biztonság talán nem is elég: jó helyen tudják. Olyan helyen, ahol kevés veszély leselkedik rá, ahol új élményekkel gazdagodik, egyszóval jól érzi magát. Valahogy nehezen tudom elképzelni, hogy minden feltétel megvalósulna ebből, ha az iskola tartana tovább…

De akkor mégis, mi lenne a megoldás? Vagy tényleg az iskola hosszabb nyitvatartása lenne a legjobb a pedagógusokon kívül mindenkinek?

Tisztességes munkahely lehetősége – nőknek

2011-06-22T12:52:00.001+02:00

Két szervezet, az ENSZ női jog- és esélyegyenlőségi ügyekkel foglalkozó ügynöksége (UN Women) és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) június 13-án megállapodott arról, hogy közösen dolgoznak a nemi alapú hátrányos megkülönböztetés és a munkahelyi zaklatás ellen, közös stratégiákat dolgoznak ki az esélyegyenlőség eléréséért a munka világában, s a háztartásban dolgozók munkájának elismeréséért. A kezdeményezéseket közös memorandum is rögzítette.

A hírről ebben a blogban olvastam, az eredeti hír pedig az ILO honlapján jelent meg.

Hasznos oldalak 6.

2011-06-21T12:52:00.001+02:00

Minden, ami munkajog; friss hírekkel, interjúkkal, bírósági döntésekkel a munka világából:

Munkajogi portál

Két HR-szakember blogja, akik mindig (ki)főznek valamit:

Jamjam blog

Családbarát munkahely 2011

2011-06-15T13:08:00.000+02:00

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkársága megbízásából a Wekerle Sándor Alapkezelő nyílt pályázatot hirdet családbarát munkahely kialakítása és fejlesztésének támogatása céljából.

Kisvállalatok, középvállalatok, nagyvállalatok és költségvetési szervek egyaránt pályázhatnak. A nyertes pályázók jogosulttá válnak a „Családbarát Munkahely” cím használatára is; a pályázaton egyébként legalább 1 000 000 és legfeljebb 2 500 000 Ft vissza nem térítendő támogatás igényelhető.

A pályázatról bővebben itt lehet olvasni.

Cikkajánló: Soha nem késő az újat felfedezni magunkban

2011-06-10T12:01:00.001+02:00

Az az igazság, hogy megint egész másról akartam írni, konkrétan az új alkotmány anyasággal foglalkozó egyik passzusát akartam egy kicsit körüljárni. Azonban ahogy megnyitottam a facebook-ot, ez a bejegyzés mosolygott rám egyik kedvenc blogomról, melyet Csermely Péter jegyez. Elolvasás után annyira nagy hatással volt rám, hogy úgy éreztem, minden más témát félretol, s meg kell itt is osztanom az élményt. Ahogy a bejegyzésben is szerepel: ismerjük fel az elképesztően nagy tartalékokat magunkban, éljünk velük lehetőségeink szerint; s ha ez sikerül, akkor jobb munkaerők is leszünk.

Egy sikeres ötlet és sikeres megvalósítás nyomán született pályázati siker

2011-06-09T11:44:00.000+02:00

Az Adecco Magyarország és a Creative Selector.hu által hirdetett pályázat célja az volt, hogy olyan ötleteket kutassanak fel, melyek a hazai munkakeresést támogatják, s hatékonyan alkalmazzák a web2, a közösségi média és a mobilhálózatok ma már széles körben elérhető lehetőségeit. Két kategóriában osztották ki a díjakat, az első a munkakeresés támogatásához kapcsolódott, a második kategóriában pedig azokat jutalmazták, akik egyfajta közösséget hoztak létre egy-egy üzleti szolgáltatásra építve.

A Munkahelykeresés támogatása kategóriában a www.resztavmunka.hu oldal kitalálója és elindítója, Somlóvári Csilla lett az első helyezett. Az oldal elindításáról korábban írtam már; hiánypótlónak tartom a mai magyar munkaerőpiacon.

A pályázatról, a többi nyertesről itt lehet olvasni.

Cikkajánló: Idén mintegy 650 millió jut humánfejlesztési pályázatokra

2011-06-09T11:23:00.000+02:00

Az Új Széchenyi Terv keretében nyílnak meg azok a pályázatok, melyek a humánfejlesztést támogatják többféle módon. A pályázatokról, a támogatott célokról, összegekről itt lehet olvasni, a teljes cikk a hrportal.hu-n jelent meg.

Hogyan találtam azonnal munkahelyet pályakezdőként?

2011-06-06T12:22:00.000+02:00

Pénteken meséltem ezt a történetet egy kétgyerekes anyuka ismerősömnek, aki most talált éppen állást, miután óvodába került a kisebb gyermeke is; a régi helye megszűnt, így kénytelen volt új munkahely után nézni. (Egyébként viszonylag könnyen sikerült neki J)

Annak idején, mikor kikerültem az egyetemről, már volt némi munkatapasztalatom, mert az utolsó években dolgoztam részmunkaidőben egyetem mellett is, illetve a nyári szünetekben. Diploma után azonban nekiálltam, hogy megkeressem életem első teljes munkaidős állását. Nem gondoltam bele a nehézségekbe, sőt, egyáltalán, eszembe sem jutott, hogy bármiféle akadályba ütközhetek fiatal pályakezdőként. Biztos voltam benne, hogy lesz állásom, s ezt nemcsak a kincstári optimizmus mondatta velem, hanem egyszerűen nem jutott eszembe, hogy máshogy is lehet.

Államvizsga után, diplomaosztó előtt ültem a vonaton, s éppen a HVG-t lapozgattam, mikor megláttam azt a hirdetést, amit – úgy éreztem – egyszerűen rám szabtak. Mintha nekem írták volna, minden stimmelt. Természetesen azonnal elküldtem a megadott címre az önéletrajzomat, motivációs levelet, s másnap már vártam, hogy mikor hívnak fel, gratulálva, hogy enyém az állás.

Harmadnapig kellett várnom, a metróban utaztam, mikor megszólalt a mobil, s másnapra interjúra hívtak be. Nem akarom tovább húzni, tényleg megkaptam az állást. El-nem-múló naivitásomban azt képzeltem, hogy azért, mert csak én jelentkeztem, hiszen szinte rám szabták a feltételeket. Később kiderült, kb. 150 önéletrajz érkezett. És mégis sikerült.

Nem, nem voltam ügyesebb a többi jelentkezőnél; mondhatni, egyszerűen nagy szerencsém volt. Viszont egy picit sem stresszeltem magam, annyira híján voltam minden tapasztalatnak, s a munkakeresésről való előzetes tudásnak. Olyan voltam, mint a hályogkovács, aki szemeket műt – egészen addig, míg egy szemészorvos – látva a tevékenységét – el nem magyarázza neki, hogy a mennyire fontos a precizitás és a szaktudás a szemműtéteknél: elég egy rossz mozdulat, s mindennek vége, főként a páciens szeme világának. Ezt hallva, a hályogkovács, aki addig hiba nélkül dolgozott, nem mer többet műteni.

S igen, ha most keresnék állást, már mindent tudok: mekkora munkanélküliség, azon belül a diplomások hány százalékát érinti az állástalanság, azt is tudom, hogy eleve hátrányos helyzetű csoportból indulok, mint kisgyerekes anya; ismerem a jogaimat, s kötelezettségeimet; kis ráfordítással profi önéletrajzot is tudnék írni.

Csak egy dolgot vesztettem el: soha többé nem tudnék a fentiekhez hasonló nyugalommal és önbizalommal munkát keresni.